Augusztus 20.

2021.08.21. 17:30

A név változik, az ünnep megmarad

Augusztus huszadika volt már Szent István ünnepe, az államalapításé, az új kenyéré és az alkotmányé is.

Bacsó István

Fotó: Kozma István

Ahogy korok és politikai rendszerek változnak, úgy változnak az ünnepeink is, van, amit elhagyunk, van, amit csak átnevezünk. Az átnevezés és a hangsúlyok áthelyezése bevett gyakorlat volt a történelmünk során. Ezzel élt a kereszténység felvétele után az akkori egyházi és állami hatalom is, amikor korábbi pogány főünnepeket „kereszteltek meg”, mint például a karácsonyt, hiszen könnyebb volt az embereket átszoktatni egy megtartott, de „átlényegült” ünnepre, mint megtiltani azt. Így tett a második világháborút követően hatalomra segített szocialista rendszer is. A korábban egyházi, Trianon után részben nemzeti színezetet is kapott augusztus 20-ból így lett közel negyven esztendőre az államalapítás és az alkotmány ünnepe.

Szent László király idején

Dr. Pap Gábor egyetemi adjunktust, alkotmányjogászt, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanárát erről az időszakról kérdeztük.

„A feudalizmus alatt csak egyházi ünnepek voltak, állami, úgynevezett politikai ünnepek külön nem léteztek. Augusztus huszadika is egy keresztény ünnep volt sokáig. Később az iparosodással, a szekularizációval és az állam és az egyház elválasztásával az állam szerepe is változott. Addig kifejezetten állami és nemzeti ünnepeink nem is voltak. A huszadik században jelentek meg az első ilyen hivatalos ünnepek. Ami a lényeg: amikor új rend vagy új politikai rendszer jön létre, az megteremti a maga ünnepeit” – mondta dr. Pap Gábor.

Szent László uralkodása alatt – mivel fontos tényező lett, hogy legyen az állam­alapító dinasztiának szentje – 1083. augusztus huszadikán emelték oltárra Szent Istvánt, aki a hagyomány szerint ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és ezen a napon halt meg 1038-ban. Ekkortól volt ez a nap Szent István király és a keresztény magyar államalapítás napja.

Az 1946-tól kiépülő kommunista rendszer az ünnep vallási és nemzeti tartalmát nem vallotta magáénak, de a teljes eltörlését sem vállalta, tartva a társadalmi reakcióktól. Ezért inkább ők is átnevezték, igyekeztek új tartalommal megtölteni. Az új kenyeret mint a paraszti munka gyümölcsét, majd az 1949. augusztus húszra időzített kihirdetése után az új szocialista alkotmányt ünnepelték.

Népi ünnepet kreáltak

„Figyelemre méltó, ahogy az államalapító király ünnepéből népi ünnepet kreáltak azzal, hogy összekötötték az aratással, és az új kenyér ünnepévé is tették, ez illett a munkás-paraszt ideológiához. Amiből mára a magyarok kenyere lett, mivel a politika fontosnak tartja a nemzeti összetartozást. Óriási változás volt, amikor 1949-ben szovjet mintára – gyakorlatilag lemásolva azt – új alkotmányt hoztak, amiben nagyon kevés nemzeti jelleg maradt. Maga az alkotmány ünnepe is bekerült az alkotmányba, így vált augusztus huszadika az alkotmány ünnepévé. Nyilvánvalóan szándékosan erre a napra időzítve a kihirdetését.”

A 20. században jelentek meg

az első hivatalos állami ünnepek – dr. Pap Gábor

Az átalakított ünneplésből minden vallásos, egyházi jelentést kivettek. Nem az állam­alapító Szent István napja volt már, azonban egyúttal – és itt újra megjelenik az ünnepeink átnevezésének és átértelmezésének gyakorlata – az új, szocialista állam alapításának lett az ünnepe.

Az alkotmányjogász szerint az internacionalista táboron belül később a magyar szocialisták mégis fontosnak tartották, hogy a magyar alkotmányba nemzeti motívumok is bekerüljenek, annak ellenére, hogy a szovjet elvtársak ennek nem örültek. Az 1972-es alkotmánymódosítás már nemzeti jellegű volt. Megtartotta az alkotmány ünnepét, de a preambulumába már bekerült, hogy „Magyarország ezer éven át...”. Nem tagadta az eredeti államalapítás jelentőségét, hiszen az ezeréves államiság Szent Istvánhoz köthető. Ugyanakkor, a szovjetek megnyugtatására is, benne maradt az alkotmányban a szocialista államrend és a dolgozók marxista–leninista pártjának vezető szerepe. Ezzel együtt a szocialista alkotmány mégis nemzetibbé vált.

1989-ig ünnepeltük

Igen összetett kérdés, mondta dr. Pap Gábor, hogy mért lett fontos hetvenkettőre a szocialistáknak a nemzeti jelleg megjelenítése az alkotmányban. Bizonyára hatással voltak rá az 1968-as csehszlovákiai események, az „emberarcú szocializmus” meghirdetése, az új gazdasági mechanizmus bevezetése. Az alkotmányban akarták rögzíteni mindazt, amit a szovjetek a hruscsovi enyhülés után vissza akartak csinálni. A „nemzetietlenség” nagyon megviselte az embereket, nem véletlen, hogy 56-ban is a magyarságtól idegen címert vágták ki a zászlóból. Magyarországon akkoriban indultak be a gyárakban a gazdasági munkaközösségek, falun a háztáji gazdálkodás, amit a szovjetek nem néztek jó szemmel, hiszen magángazdaságnak számítottak, itthon azonban fokozták a gazdaság teljesítőképességét és ezáltal az ellátás és a megélhetés biztonságát. Így a társadalmi békét is a „gulyáskommunizmusban”. Az alkotmánymódosítással, a magyar hagyományokra hivatkozva, ezeket elfogadhatóvá tették.

Az 1949-es szovjet mintájú alkotmány 2012-ig volt hatályban. Augusztus 20. mint az alkotmány és egyben a szocialista új államalapítás ünnepe pedig pontosan negyven évet ért meg, 1989-ig ünnepeltük.

Az épp tíz éve, 2011-ben elfogadott Alaptörvény – felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát – külön cikkben nevesíti a nemzeti ünnepeket, köztük augusztus 20-át mint hivatalos állami ünnepet.

(A borítóképen: A kenyérszentelés, az új kenyér megszegése hosszú ideje része az ünnepnek)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában