lakosságszám változás

2021.06.03. 11:30

Tavaly a főváros után Miskolc lakossága csökkent legjobban

A megye nagyobb városai szenvedték el tavaly legnagyobb arányban a lakosságszám csökkenését. Újra vonzóvá vált az agglomerizáció.

Szaniszló Bálint

20210512 Miskolc fotó: Ádám János ÁJ Észak-Magyarország Miskolc felirat a Szent István téren.

Fotó: Ádám János

Úgy tűnik hiábavaló a miskolci önkormányzat meghirdetett lakosságmegtartó programja, a megyeszékhelyen élők száma tavaly is csökkent. További üröm az ürömben, hogy ebben a negatív tendenciában csak a főváros előz meg bennünket, ahol 2020-ban 12 932-vel csökkent a lakosságszám. Miskolc foglalja el a cseppet sem dicsőséges dobogó második fokát a 2068-as csökkenéssel, derül ki az ingatlan.com adataiból. Szerintem bármiért elcserélné a város ezt az ezüstérmet. Kétezer fő fölötti mínuszt egyetlen további település sem produkált. Harmadik helyen végzett Pécs 1253-as, a negyediken pedig Debrecen 1125-ös csökkenéssel.

Trend az elvándorlás

A népességcsökkenés egyik oka, hogy aki nem talál hoszszú távon megfelelő munkahelyet, és ezáltal megélhetést saját magának és családjának, az – ha teheti – előbb-utóbb felpakolja a cuccát és az ország más területein, esetleg külföldön keresi a szerencséjét. Így cselekszenek azok is, akik úgy vélik, hogy szaktudásukat nem becsülik meg eléggé anyagilag, és a jobban fizető nagyvállalatok közelébe költöznek. Az ilyen helyzeteket igyekszik kezelni megyénk több települése is azzal például, hogy a lakhatási feltételek biztosításával, vagy anyagi hozzájárulással igyekeznek maradásra bírni főleg a fiatal családokat.

Kétségtelen, hogy van min elgondolkodnia Miskolc vezetésének is, hogy milyen eszközökkel állítja meg az elvándorlást. Érdekesség, hogy a megye nagyobb lélekszámú városai közül Ózd, Kazincbarcika és Tiszaújváros százas nagyságrendben szenvedett el lakosságszám-csökkenést tavaly. Ózdon csaknem félezerrel laknak most kevesebben. Ennek az okai között a közelmúltban bezárt termelőüzemek is szerepet játszhatnak. Az viszont tényleg alapos elemzést igényelne, hogy a két – egyébként baloldali vezetésű – vegyipari fellegvárban, Tiszaújvárosban és Kazincbarcikán, ahol a pandémia okozta gazdasági visszaesés nem igazán érződött, miért csökkent jelentősen az ott élők száma.

Karanténhatás

Az elmúlt esztendő nagyon nagy részében uralkodó koronavírus-járvány új kifejezést alkotott, ez pedig a karanténhatás, amely egyértelműen hozzájárult a fővároshoz és a megyeszékhelyekhez közeli települések – az agglomerizáció – népszerűségéhez. A járvány miatt elrendelt korlátozások hatására ugyanis egyre többen kezdtek érdeklődni a kerttel rendelkező lakóingatlanok iránt a korlátozások miatt. Emellett a korábbi években megkezdett családiház-építkezések felgyorsított befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben.

A Miskolc tágabb vonzáskörzetéhez tartozó városok közül Sajóbábony és Emőd volt a nyertese az elmúlt esztendőnek, hiszen mindkét településnek növekedett a lakosságszáma. Érdekesség amúgy, hogy a megye 28 városa közül a két említetten kívül Szendrő, Gönc és Pálháza mondhatja el magáról, hogy 2020-ban sikerült gyarapítani lakosságának számát.

Folytatódó kiköltözések

Érdekesség az is, hogy az ország megyeszékhelyeinek többségében – így Miskolcon is – az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az ingatlanárak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs települések többségében is. A szakértők amúgy is arra számítanak, hogy a járvány miatti kiköltözési hullám nem lankad, mert a járvány alatt, a járvány miatt elhalasztott lakásvásárlásokat pótolni fogják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában