Piacra segített könyvek

Hiába keresnénk a telefonkönyvben a miskolci Felsőmagyarország Kiadót. Az iroda a kiadóvezető, Serfőző Simon lakása – olvashatta, aki 2001. június 5-én fellapozta az Észak-Magyarországot.

Egyszemélyes kiadó

Az egyszemélyes cég akkor már tíz éve volt jelen a piacon.

– Nem is akartam, hogy valódi vállalkozás legyen – árulta el Serfőző Simon. – Az élvonalbeli kortárs magyar irodalom megjelenítése a cél, és ezek a könyvek 400-500 példányban jelennek meg, tehát eleve nem lehetnek nyereségesek. Vannak viszont pályázatok, egyes kiadványok megjelenését önkormányzatok is segítik, tehát saját tőke felhalmozása nélkül is a piacra lehet segíteni a könyveket.

1991 decemberében jelent meg a Felsőmagyarország első kiadványa, de a Serfőző Simon szavaiból kibomló történet még 1983-ban kezdődött. A majdani kiadóvezető az Írószövetség észak-magyarországi csoportjának a vezetőjeként többekkel kezdeményezte, hogy évente két-három könyvet kiadhassanak helyi szerzőktől. Azután jött a rendszerváltás. Létrejött a Nemzeti Kulturális Alap könyves szekciója, a Magyar Könyv Alapítvány, és már lehetett kiadásra pénzt szerezni.

Közérdekű irodalom

– Olyan nincs, hogy miskolci mérce. Bárhol született a kézirat, ha jó, megjelenik. A mérce az a szerkesztői elv, hogy legyen olvasható, valóságot mondó, problémát felvető, köz­érdekű irodalom – mondta el Serfőző Simon.

(A borítóképen: Serfőző Simon sok egyéb kitüntetése mellett Kossuth-díjban is részesült)