Utazás a logók körül – mindig van újabb

Annak jártunk utána, hogy ma van-e, lehet-e egységes álláspont arról, mire való egy logó. Egyáltalán, nincs-e fogyóban a logókincsünk. Nagy Sándor reklámszakember szerint lehet még mindig újat mutatni egy logóval, emblémával. Szerinte mi, emberek is folyamatosan fejlődünk.

Mindig lehet

– Csak gondoljuk a divatra! Az emberiség több ezer éve hord ruhákat, mégsem fogy­tak még el a lehetőségek. Az ing az ing, a cipő az cipő, mégis minden évben megújul, hiába mondjuk, hogy lehet-e még újat mutatni – nyilatkozta a Rosvig Reklámügynökség vezetője, Nagy Sándor. – Mindig lehet színben, formában, kialakításban, anyaghasználatban, környezettudatosságban és sorolhatnánk, újat mutatni. Mindig van újabb, ami eddig nem volt. Éppen ezért a logók száma és elkészítési lehetősége is végtelen.

– Már évszázadok óta használunk emblémákat, családi címereknek, pecsétnyomóknak neveztük korábban ezeket a vizuális identitásjelzőket. Miskolc címerének mintájául például a város középkori pecsétjei szolgáltak, ezek alapján tervezték meg 1909-ben ezt a ma is ismert változatot, amit a szocializmus elmúltával 1990 óta használunk újra hivatalosan is – foglalta össze Nagy Sándor. – A rendszerváltozással, ahogyan visszajött a régi címer, ezzel együtt szüksége lett Miskolcnak egy mindenki által érthető, populárisabb jelképre is, melynek turisztikára való utalásai is vannak. Akkor született az a szlogen, hogy „Miskolc a nyitott kapuk városa”. A városnak persze már rég nincsenek értelmezhető kapui, de nevében őrzi a Győri, a Csabai, a Szentpéteri és a Zsolcai kapu elnevezést. A logón pedig a több mint 600 éve épült avasi templom kapott helyet, amely Miskolc belvárosának legrégebbi épülete. Aztán megszületett az a Miskolc-logó, ami egy boltíves O betűt formált. A háttérben stilizált hegyeket, sziklákat és folyókat ábrázolt. Ezt az emblémát 2013-tól 2017-ig használta a város. Aztán jött a stilizált M betű, ami a mai Miskolc logója.

Miskolc önkormányzata pályázatot írt ki a Miskolci Települési Értéktár logójának kreatív megtervezésére, amelyben miskolci lakosok, diákok, helyi alkotó profi és amatőr művészek vehetnek részt. Beadási határidő: 2021. április 30. További részletek: miskolc.hu.

A települési értéktárnak

A mostani logópályázatban a Miskolci Települési Értéktárnak szeretnének kreatív logót terveztetni. A kiírás szerint a szimbólum jelenítse meg az intézmény értékteremtő, értékőrző jellegét, legyen 21. századi, tartalmazzon utalást Miskolc városára és szemléltesse a nemzeti érték fogalmát.

– Azért nem teljesen tiszta számomra ez a felhívás, mert elvileg Miskolcnak van egy arculata és egy arculati kézikönyve jelen pillanatban is – nyilatkozta Nagy Sándor. – Ez minden tagvállalatra vonatkozik. Innentől fogva nem nagyon értem, hogy a Miskolci Értéktár miért akar ebből kilógni. Például ha lehet a szemétszállítóknak M betűs logója éppúgy, mint az Operafesztiválnak, akkor az összes tagvállalatnak is lehet M betűs logója. Azért mondtam ezt a két gyökeresen eltérő tevékenységi körrel működő példát, mert jelenleg így működik. Így felvetődik a kérdés, ha az értéktárnak lehet új logója, akkor miért ne lehetne a Lillafüredi függőkertnek vagy a barlangfürdőnek is. Úgy gondolom, ha a Miskolci Települési Értéktár a miskolci önkormányzat égisze alatt működik, akkor az M betűs logót kellene használni, és az arculati kézikönyvben meghatározottak szerint be kell írni alá a nevét. Ha pedig nem, az egy másik történet, akkor olyan logót érdemes választani, ami valamilyen szinten kötődik a város hagyományaihoz.

Attól függ, milyenre gondolunk

Logóban lehet-e még újat mondani? Ezt a kérdést Réz András esztéta, reklámszakember is megválaszolta. Szerinte ez attól függ, hogy milyen logóra gondolunk. Például egy településnek a megjelenítése általában nem ilyen egyszerű kérdés.

– Általában, ha valamiféle városarculatról gondolkodunk, akkor a „minél kevesebb, annál jobb” elvet érdemes gyakorolni, különben létrehozunk egy címert. A címer pedig nem logó. Egy címer sem tud mindent megjeleníteni, de a maga módján mindenféle történetet, történelmet hordoz, még akkor is, hogyha később mindenki elfelejti, hogy mit is jelentett ez korábban. A logó az ennél mindig egyszerűbb – mondta Réz András.

Ebből az a kérdés következik, hogy kell-e logó, ha van címer. Réz András válasza erre az volt, hogy „nem biztos”.

– Ha a címer egyébként értelmezhető, használható, akkor a legegyszerűbb megoldás ilyenkor nem is a logó, hanem a tipo. Ez egy jó tipográfiai megoldást jelent, ahol kiírhatjuk az adott cég, márka, település nevét. Ha úgynevezett turisztikai logót szeretnénk építeni, az már nehezebb kérdés, ebből is van többféle. Régebben még úgy tűnt, hogy a logó egy értelmes dolog, mert valamiféle állandóságot ad. A logóknak és az azonosítóknak évszázadokon át az volt a jelentőségük, hogy nem nagyon változtak, ez adta meg az értéküket. Az elmúlt másfél évtizedben nagyon durván megváltozott a marketing, és már messze nincs olyan értéke az állandóságnak, a múltnak, a hagyománynak, mint azelőtt. Egy jelentősebb cég oldalán ma már nem lehet megtalálni saját emlékezetüket arról, honnan indultak. A marketingben nagyobb értéke lett a „frissen érkező cuccnak”. Mindenkiben van egy görcs, a megrendelőkben is: „Úristen, már öt éve ugyanaz a logónk, mi baj lehet velünk?” Aztán egy újabb gond – ez a városlogóknál kevésbé jellemző –, hogy a logónak, emblémának volt egy üzenete is, megjelölt egy helyet, egy kultúrát. Ha ma egy termékre rábiggyesztünk egy emblémát, nem tudjuk leolvasni ezeket. A globalizáció nagyon sok tekintetben felfalta ezt a fajta hagyománykövető magatartást.

(A borítóképen: Miskolc egyik jellegzetes felirata a Szent István téren)