Iskola után rögtön munkába állnak a fiatalok

Az új jogszabály megkönnyíti a fogyatékos fiatalok foglalkoztatását.

Hegyi Erika

20200506 Miskolc fotó: Kozma István KI Észak Magyarország Vásárolj helyi terméket illusztráció.

Forrás: ÉM

Fotó: Kozma István

A speciális szükségletű tanulók iskola után átmenetileg megkapják a megváltozott munkaképességű státuszt az új jogszabályok szerint. Ez komoly előny a számukra, és nagymértékben elősegíti az elhelyezkedésüket.

– A sajátos nevelési igényű tanulók eddig jogilag iskola után nem minősültek fogyatékosnak, azaz „meggyógyultak” – jelezte az Északnak Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány elnöke, aki hosszú évek óta foglalkozik megváltozott munkaképességű fiatalok és felnőttek munkába állításával.

– A pedagógiai szakszolgálati igazolás, mely biztosította az oktatási intézményi speciális státuszukat és a kapcsolódó emelt normatívát, eddig semmit sem ért iskola után. Most ez változott meg úgy, hogy az ilyen igazolással rendelkezők azon év végéig, amikor betöltik 23. életévüket, megváltozott munkaképességűnek minősülnek. Eddig ahhoz, hogy megszerezzék a komplex minősítést (korábban rokkantosításnak hívták), hosszú, sokszor kilátástalan út vezetett. Ez változott most meg, ami nagyon jó, de még kevesen tudnak róla – hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette: a jogszabály előkészítésében, a probléma jelzésétől a speciális, Emmi (Emberi Erőforrások Minisztériuma) által támogatott modellprogramok megvalósításáig ő és munkatársai is részt vettek.

Kiperegnek

– Amikor a speciális vagy integráló iskolákból kikerülnek a fogyatékos fiatalok, a nyílt munkaerőpiacon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elhelyezkedni. Pedig a cégek rehabilitációs hozzájárulást fizetnek, amit megspórolhatnának, ha alkalmaznának megváltozott munkaképességű dolgozókat. A sajátos nevelési igényű tanulók, különös tekintettel az enyhébb fokban érintettekre, korábban nehezen vagy egyáltalán nem kapták meg a megváltozott munkaképességű státuszt igazoló komplex minősítést. A felnőttkori rokkantsági ellátás eléréséhez pedig munkaviszony felmutatása szükséges. Tehát a jogalap nem volt elég automatikus. Az új jogszabály éppen ezen segít, biztosítva a könnyített átmenetet az iskolából a munka világába. A munkaképesség valódi csökkenése pedig a tranzitidőszak alatt konkrétan ki is derülhet. A minisztériumnak továbbá azt javasoltuk, hogy ezt tolják ki legalább 27 éves korig, és ezért szakmailag jelenleg is lobbizunk. Ennek az az oka, hogy a diákok 23 éves korukig maradhatnak iskolában, bár a tapasztalat az, hogy 20-21 éves korukig kiperegnek a speciális szakiskolákból. Mivel egyre kevesebb a gyerek, és az iskoláknak is az az érdekük, hogy legyenek diákjaik, egy-egy szakma elvégzése után újabb és újabb szakmákat javasolnak a tanulóknak, még akkor is, ha nem sok esélye van rá a fiatalnak, hogy abban a szakmában fog dolgozni – vázolta a helyzetet Jakubinyi László.

Megállapodást köthetnek

Hozzátette: de ami igazán pozitív változás, hogy az új jogszabály elősegíti azon együttműködések létrejöttét, hogy a cégek és a speciális iskolák gyakorlati együttműködési megállapodást kössenek. Ha a fiatalok valamelyik cégnél töltik a szakmai gyakorlatukat, akkor azt megszokják, a munkatársak elfogadják őket, így az iskola után is ott dolgozhatnak. Ez a cégnek is jó, mert az állami támogatásoknak köszönhetően ez a munkaerő neki tulajdonképpen ingyen lesz.

Előnyök

– Eddig a cégek nem szívesen alkalmaztak fogyatékos vagy megváltozott munkaképességű fiatalokat, mert úgy gondolták, hogy baj lesz velük, és nem állják meg a helyüket százszázalékosan. Ha azonban szakmai gyakorlatra fogadnak ilyen diákokat, nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük, ami további motiváció. Ha pedig ott marad a gyakornok munkavállalóként, akkor ő a cégnek nem kerül pénzbe. Eddig a munkaadók abban voltak motiváltak, hogy a jól teljesítő diákokat fölözzék le. Az új jogszabály azonban megteremtette a cégek érdekeltségi rendszerét a fogyatékos fiatalok alkalmazására. A munkaadók mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás befizetésétől. Sőt, ezen célcsoporthoz mentorokat is alkalmazhatnak (például HRes kollégát), akik beszámolhatók a kötelező foglalkoztatási szintbe, tehát az ő bérük is „leírható” a rehabilitációs hozzájárulásból. A beszámítható mentori létszám attól függ, hány fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat az adott munkáltató. Például 20 fő munkavállalóig 1 fő, 21–100 fő esetén legfeljebb 4 fő – sorolta a szakember.

Hozzátette, sok megváltozott képességű fiatal már 16 évesen kikerül az iskolából, hiszen a megyében több olyan térség van, ahol nem biztosított a speciális szakiskola. Az új jogszabály megyénkben több ezer fiatalt érinthet.