Védett földtani alapszelvények

Újabb védett földtani alapszelvényeket jelöltek ki a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességébe tartozó területeken, áll a Magyar Közlönyben a napokban megjelent egyik rendeletben. A védett területek kijelölése érinti a Bükk Borsod megyei területeit is, hiszen nemcsak Nagyvisnyó, Felsőtárkány és Szilvásvárad határában vettek nagyobb védelem alá geológiai érdekességeket, hanem Nekézseny, Répáshuta, Bükk­zsérc és Cserépfalu közelében is.

Nekézsenyben a Strázsa-hegyen jelöltek ki egy majdnem egyhektáros területet, Répáshután pedig a Bánya-hegyen egy 4,45 hektáros terület került országos védelem alá. Bükkzsércen a Patkó-sziklák alatti földtani alapszelvény kiterjedése félhektárnyi, míg Cserépfalunál a Hór-völgyi 2. földtani alapszelvény védett része 1,78 hektár.

Hatvannál is több

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén hatvannál is több földtani alapszelvény található, de csak nagyjából egyharmaduk esett védett természeti területen kívül. Ezek közül 2015-ben számos, 2020-ban néhány, most ismét több védelem alá került. A felszíni alapszelvények – bányák, útrézsűk, sziklakibúvások – fő funkciója, hogy etalonként (rétegtani egységek, földtani objektumok) hivatkozási, viszonyítási alapot adjanak a szakembereknek az azonos fogalmak, jelenségek, folyamatok megegyező értelmezéséhez.

A földtani természeti értékek megőrzéséért, bemutatásáért számos terepi bemutatóhelyet, tanösvényt létesített a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Az elmúlt években egy európai uniós pályázatban tizennégy földtani alapszelvény, kettő földtani feltárás s egy bükki érckutató táró állapotának rehabilitációját végezték el. A 180 millió forintos program érintette a nekézsenyi Strázsa-hegyet, a répáshutai Bánya-hegyet, a cserépfalui Hór-völgyi útbevágást és bányát, Miskolcon a Savós-völgyet, Vadász-völgyet, a lillafüredi Y-tárót és Dédestapolcsányban a Nagy-hegyet.