légi közlekedési törvény

2021.02.03. 17:30

Nem szárnyalnak az új szabályoktól

A technológia fejlődésének segítése helyett a korlátozásokra helyezi a hangsúlyt a januártól életbe lépett hazai légi közlekedési törvény.

Méhes László

Fotós: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

A pilóta nélküli repülőeszközök, így a drónok használatát is korlátok közé szorítja a január 1-jén életbe lépett légi közlekedési törvény. Az Európai Unió ajánlásai alapján meghozott hazai rendelkezés bonyolult, a drónpilótáknak néhány esetben következetlen szabályrendszernek kell megfelelniük. A témában jártas szakember sarkos megfogalmazása szerint a rendelkezés jelen formájában lehetetlenné teszi a dróntechnológia használatát nemcsak hobbi-, hanem profi szinten is.

Terjed a drónhasználat

A pilóta nélküli repülőeszközök katonai területen jelentek meg először, majd nagy ütemben terjedtek különböző gazdasági területeken. Jövőbeni alkalmazási körük szinte beláthatatlan. Nagyon sok új lehetőséget kínált fel a gazdaság és a tudomány területén, mint a maga korában a számítógép. A kutatói felhasználástól kezdve a film­iparon át a napi gazdasági tevékenységek felügyeletére egyaránt alkalmas, sokoldalúan felhasználható technológia fejlődésének töretlenségére példa, hogy ma már Magyarországon is elérhető olyan drónos alkalmazás, amely segítségével egy vállalat a havi leltárt készíti el. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a beprogramozott drón egy előre meghatározott útvonalat berepülve lefényképezi az adott területet, majd az így összegyűjtött adatokból a számítógépen háromdimenziós modell készül. Leltár ebből úgy lesz, hogy

az előző hónapban készült térbeli képet a számítástechnikai eszköz összeveti a frissen készült modellel.

A technológia előrefutott, a szabályozás azonban nem tudta ezt a fejlődési tempót utolérni. Különösen azóta, hogy ugrásszerűen megnőtt a drónhasználók száma az olcsón elérhető, akár játéknak is minősíthető, kamerával felszerelt eszközök révén, amelyeket akár egy gyerek is kezelhet. A drónhasználat szabályozása mindenhol komoly gondot jelent a hatóságoknál. Több határterületet is érint. Egyrészt megjelent a légtérben egy új, pilóta nélküli légijármű, ami bármit le tud fotózni. A biztonsági szerveknek ezenfelül új kihívást jelentett, hogy az eszközök speciális rádiófrekvenciát használnak.

– A drónhasználat felügyeletére az uniós légügyi hatóságnak voltak javaslatai, ezért a tagállamok külön-külön próbáltak szabályokat bevezetni. Volt, ahol szinte betiltották a repülést, Ausztriában pedig pilótavizsgához kötötték a drónreptetést, ami az eltérő technika miatt a valóságtól erősen elrugaszkodott szabály – tudtuk meg Antal Erzsébettől, a Malév egykori vezérigazgatójától, a dróntechnikai munkákat végző FlyBySense egyik ügyvezetőjétől. – Ilyen előzmények után fogalmazódott meg 2019-ben az Európai Légügyi Hatóság ajánlása, ami 2020 január 1-jei határidőt adott a tagállami szabályozás bevezetésének. Ezt az ajánlást – eltérően értelmezve és elkészülve, de – bevezették a tagállamok. Magyarországon szinte egyik napról a másikra született meg a dróntörvény, amelyet az életbe lépése után módosítani kellett. Jelenleg ha valaki drónnal akar repülni, csak jogszerűtlenül teheti meg, önhibáján kívül.

Vizsgához kötik

A magyar drónos társadalom szerint a hazai szabályozásban több a korlát, mint az engedmény. Antal Erzsébet sorra vette: függetlenül attól, hogy hol repül valaki, lakott területen vagy azon kívül, engedélyt kell kérnie minden 120 gramm feletti gép esetén. Az engedélyt 30 nappal a repülés előtt kell megkérni, és maximum 7 napra adják ki. Regisztrálni kell a drónt és üzembentartóját, a pilótának pedig vizsgát kell tennie (digitális formában ez egyelőre nem lehetséges), a tevékenységet pedig – ha nem sport- vagy magáncélú – be kell jelenteni az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál. Érvényes biztosítással kell rendelkezni. A bejelentőfelületek azonban nem működnek, és vizsgázni sem lehet, így január 1-jétől egyáltalán nem szállhat fel senki. A reptetőnek ugyanakkor érvényes biztosítással kell rendelkeznie – hívta fel a figyelmet –, a biztosítói díjak egy ilyen bizonytalan helyzetben azonban hirtelen megemelkedtek.

Egy magánszemély által a telefon segítségével vagy egy repülőről kamerával készült kép a szabályokat betartva bárhol közzétehető, viszont a drónos már büntethető – Antal Erzsébet

Ezzel szemben például Ausztriában elektronikusan lehet levizsgázni, ingyen, így aki beszél egy kicsit németül, ezt könnyen meg tudja oldani. Az uniós jogszabályok alapján Magyarország köteles a tagországban megszerzett dokumentumokat elfogadni – említett egy alternatív lehetőséget.

A magyar jogrendszer non plus ultrája mindezek mellett a magánlaksértésre vonatkozó szabályok bevezetése, amely akár 100 millió forinttal is bünteti a drónnal készített bármilyen felvétel közösségi médiában való megjelentetését – értékelte Antal Erzsébet, aki úgy vélte: nehezen értelmezhető, hogy ugyanazon tevékenységet az eszközhasználat függvényében szankcionálják, vagy nem. Ugyanis egy magánszemély által a telefon segítségével vagy egy repülőről kamerával készült kép a szabályokat betartva bárhol közzétehető, viszont a drónos már büntethető. Az e tekintetben ködösen fogalmazó szabályozás teljesen elbizonytalanította a drónos iparágat, hiszen bármilyen személyiségi jogi vita a drónos ellen fordítható, még ha nem is ez volt a törvényalkotó szándéka.

Ráadásul a drónszabályozással kapcsolatos uniós ajánlások Antal Erzsébet szerint már a megszületésükkor elavultak voltak, hiszen például csak egy-egy drón repülésére gondoltak. Napjainkban azonban már kötelékben is repülhetnek az eszközök, ilyen volt például, amikor a Budapesti Műszaki Egyetem kötelékben szálló drónokkal világította meg az égboltot 2019. augusztus 20-án, a nemzeti ünnepen. Bizonyos műszaki felméréseknél is rajokat használnak, mert az egymással kommunikáló eszközök hatékonyabbá teszik a munkát.

Várakozás

A dróntechnológiát használók világa színes, sok-sok érdekeltség van ezen a területen: a professzionálisak, a hobbisták, a játékgyártók, a tudományos kutatásokat végzők és az egyetemek. Mindannyian várják, miként fog a gyakorlatban működni a hazai törvény végrehajtása, mert a nagy gyorsasággal tető alá hozott jogszabályt már a megjelenését követően módosítani kellett, mert egyes részletei ellentmondtak a nemzetközi megállapodásoknak.

Ilyen volt például, hogy fizetőssé tették volna a repülési engedélyek kiadását, de ezt az előírást azóta törölték.

Antal Erzsébet szerint most sem lenne késő összehívni az érdekelteket, hogy a jogalkotók elérjék azt a valós célt, miszerint az előírások az innovációt segítsék, és a szükségesnél nagyobb mértékben ne korlátozzák a technológia használatát. Véleménye az, hogy ehhez egyszerűsíteni kellene a szabályozás és a végrehajtás feltételeit: például a repülésbejelentés kötelezettségét csökkenteni a saját terület feletti repülésnél, alacsony repülési magasságnál. Szerencsés lenne, ha a bejelentést online felületen, valós időben lehetne megtenni, mert a mindennapi gyakorlatot tekintve nem reális, hogy a repülési engedélyekre hetekig kelljen várni, és utána egy hétig lehessen csak repülni. (Egy esős időszak esetén ugyanis előfordulhat, hogy fel sem tud szállni a drón.) Szorgalmazná, hogy a drónpilóta-oktatás online felületen, ingyenes legyen. Az ingyenesség szerinte más területen is átgondolandó, mert jelenleg egy drónosnak akár több tízezer forintjába is kerülhet egy felszállás.

Célszerű lenne a drónokkal szembeni diszkrimináció megszüntetése más repülő „eszközökkel” szemben is.

– A jövőbe mutató szabályozásnál fontos, hogy segítse ezen új technológia elterjedését és használatát, mert ez gazdasági érdek amellett, hogy a repülésbiztonságot is szolgálja. Jelenleg ezen célok egyike sem teljesül – húzta alá a szakember.ML

Több mint játék

Bár az Európai Bizottság rendelete a pilóta nélküli légijármű-rendszereknek öt osztályát is megkülönbözteti, a magyar légi közlekedésről szóló törvény két kategóriát ismer el: a játék és nem játék célú pilóta nélküli légi járművet.

A játék drónok szabadon használhatók, viszont ha az eszköz súlya eléri vagy meghaladja a 120 gramm felszálló tömeget, adatrögzítő eszközzel – például kamerával – van felszerelve és a pilótától 100 méternél nagyobb távolságra képes eltávolodni, azokra már egységesen a törvény előírásai vonatkoznak.

A reptetés szabályai:

  • Engedélyt kell kérni minden 120 gramm feletti gép esetén
  • Regisztrálni kell a drónt és üzembentartóját
  • A pilótának vizsgát kell tennie
  • A nem sport- vagy magáncélú tevékenységet be kell jelenteni az ITM-nél
  • Üzleti cél esetén érvényes biztosítással kell rendelkezni
  • (A borítóképen: A drónok jövőbeni alkalmazási köre szinte beláthatatlan lenne, ha a használatuk jogi szabályozása is segítené ezt)

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában