Mérni tudjuk a szállóport, a lényeg: kevesebb legyen

A városháza épületén, a díszerkély mellett szerdán helyezik el a miskolci szállópor-monitoringhálózat első mérőegységét a kétéves előkészítő munka eredményeként. A Miskolci Egyetem és Miskolc önkormányzata közösen vesz részt a HungAIRy Life IP Levegőminőség javítása 8 régióban a levegőminőségi tervek végrehajtásának elősegítésével című projektben.

Emberéletek múlnak rajta

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott levegőminőségi határértékek betartásával évente több mint 50 ezer ember korai halálát lehetne megakadályozni csak Európában. A WHO becslései szerint egyébként a levegőszennyezettség évente nagyjából hétmillió ember haláláért felelős a világban, és az egyik vezető kiváltó oka a betegségeknek.

A világszervezet által meghatározott határérték a 2,5 mikronos finomszemcsés anyagok (szálló por) légköri koncentrációjára vonatkozóan 10 mikrogramm per köbméter, a nitrogén-dioxid esetében 40 mikrogramm per köbméter.

A Sajó-völgy települései – beleértve a megyeszékhelyet, Miskolcot is – a légszennyezettség szempontjából a leginkább veszélyeztetett területek közé tartoznak. A földrajzi elhelyezkedés, a közúti közlekedés, a fűtési módszerek mind jelentősen befolyásolják a levegő minőségét. Amíg korábban a nehéziparra lehetett fogni ezt a kockázati tényezőt, ma már az előbb felsorolt tényezők a főbb kockázati elemek.

Rossz, rosszabb, még rosszabb

A levegőhigiénés index rendszere egyébként négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes. A szálló por parányi részecskéi rövid távon elsősorban légzőszervi tüneteket okoznak, továbbá növelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát is. A gyermekek, az idősek, a krónikus szív- és érrendszeri, illetve a légzőszervi betegségben szenvedők, valamint a várandós kismamák vannak leginkább veszélyben az ezek által érintett településeken.

A kültéri avarégetés viszszaszorítása, megfelelő tüzelőanyagok használata és monitoringrendszer kiépítése a célja a 2026-ig tartó HungAIRy projekt miskolci részének.

A Miskolci Egyetem által fejlesztett monitoringrendszert 60 kisméretű adatgyűjtő egység telepítésével alakítják ki, amelyek többségét a Miskolc Holdinggal együttműködve a városi kamerarendszer végpontjain helyezik el. Az adatok központi adatbázisba kerülnek.

Hatvan új mérőpont

A gyakorlatilag holnap beinduló mintegy félmilliárd forint értékű projektben tehát – többek között – megsokszoroznák a légszennyezettségi mérőpontok sűrűségét. A Life IP HungAIRy környezetvédelmi integrált projekt a levegőminőség javítását célozza, a levegőminőségi tervek megvalósításával a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásában. A projektben a legújabb tudományos eredmények alkalmazásával és az önkormányzati eszközök felhasználásával olyan új eszközöket és módszereket fejlesztenek ki, amelyek egyaránt hozzájárulnak az oktatás-kutatás fejlődéséhez és a környezetminőség javításához.

Fontos az is, hogy tudatosuljon az emberekben, hogy ők maguk is jobban vigyázzanak a környezetükre a levegő minőségének megőrzéséért.

(A borítóképen: A kéményeken át távozó anyagok a legjobban szennyezők)