Szúrós érzés nem csak a testünkben

A tűfóbiában – belonefóbia – szenvedők esetében az akupunktúra, a bőr meghatározott pontjainak vékony tűvel történő ingerlése is teljesen kizárt. Azonban Csendi-Kiszela Enikő természetgyógyász elárulta, hogy más módszerek is léteznek.

A meggyőzhetőek

– Aki retteg a tűtől nem akupunktúrás kezelést fog választani, de van, aki „meggyőzhető”. Az én szakterületem a fülakupunktúrás addiktológia, ennek során tudunk tűhelyettesítő eszközöket is bevetni. Például gyógynövényes magot vagy apró mágnesgolyót, ezeket kis ragtapasz segítségével az adott pontra helyezzük. Több noninvazív módszer és eszköz áll még rendelkezésünkre az ujjnyomástól a fém- vagy fapálcákon keresztül az elektromos vagy lézeres pontkezelésekig, melyek alkalmazhatóak fém­allergiás páciens esetében is – mondta a természetgyógyász. – Többé-kevésbé mindenki tart a tűtől, és kezelés előtt mindig fel is merül a kérdés, hogy fog-e fájni. Egy varrás közbeni tűszúrás érzésére kell számítani, bár ezek a tűk vékonyabbak, mint a varráshoz szükséges társaik. Egyébként egyéni fájdalomküszöb, illetve a szúrt ponthoz kapcsolódó probléma függvénye az érzet. A szúrás, maga a bőrbehatolás érzékeny, utána viszont nincs fájdalom, illetve bizonyos pontok szúrása azonnali nyugtató, fájdalomcsillapító hatással is jár. A tű nem „kínzóeszköz”. Azért használjuk, mert hatékonyabb – tette hozzá.

Hol vannak érzékeny pontok?

Mivel a legtöbb oltást a vállunkba kapjuk, kíváncsiak voltunk arra, milyen akupunktúrás pontok vannak azon a területen. A vállon futnak meridiánok, a hagyományos kínai orvoslásban használatos energiavezetékek, amelynek pontjai akupunktúrásak, ezek stimulálásával a szervezetben tapasztalt kibillenések kezelhetők. Az itt található pontok főleg váll-, könyök- és felső végtagi fájdalmak kezelésében használatosak. Ha kicsit holisztikus gondolkodásmóddal közelítjük meg a témát, akkor a bőr a mi „határunkat” szimbolizálja. A tűszúrástól való félelem lelki oka a külső védelmünk megsértéséből adódó rossz érzés, ami egyénileg más és más – magyarázta Csendi-Kiszela Enikő.

Gyerekkori tűszúrásos emlékek

– Álmatlanul forgolódnak előző éjszaka vagy akár pánikrohamot is kapnak, ha tudják, hogy meg fogják őket szúrni. De hasonló szorongás jellemzi a vérvételt, a nőgyógyászati vizsgálatot, a fogorvosi beavatkozást – mondta Tóth Andrea pszichológus.

Elmondja azt is, hogy sokszor gyermekkorra vezethető vissza a szorongás, ha ugyanis a doktor bácsi vagy doktor néni nem a megfelelő körültekintéssel, empátiával adta be a szurit, akkor az fájt. Az is ehhez kapcsolódhat, hogy esetleg betegek, lázasak lettünk az oltást követően, és talán már nem is emlékszünk rá, de a tudatalattink igen – emelte ki a pszichológus. Szintén lehet negatív élmény egy iskolai oltás, amikor tömegesen, egymás után zsinórban szúrták meg a gyerekeket, akik egymás grimaszait, esetleges fájdalmát látva kezdtek el stresszelni. Ez félelemérzetet keltett bennük. Manapság már jobban odafigyelnek erre a problémára a gyermekorvosok is, és játékosan adják be a kicsiknek az oltásokat.

A korábbi évtizedekben egészen a 2000-es évek elejéig a tűfóbiával nem igazán foglalkozott senki, tudtuk meg.

– Jellemzően az idősebb korosztály tagjait érinti jobban, hiszen a hatvanas, hetvenes években rengeteg gyerek született, és őket „futószalagon” oltották – fejtette ki Tóth Andrea. – Már maga az oltás szó előhozhatja sokakban a gyermekkori fóbiát. A fájdalmon túl félhetnek a szúrást követő rosszulléttől, megbetegedéstől. Az is hozzáadódik mindehhez, hogy ezt az oltást még nem ismerik, sok a bizonytalanság. Régen nem volt ennyi hírcsatorna, ahonnan tájékozódni lehetett, de a negatív hírek sem terjedtek úgy, ahogyan ma. Ha anno valaki rosszul lett az oltástól, nem tudta meg rögtön az egész ország. Illetve a tűfóbiában még a mellékhatásoktól és szövődményektől való félelem is közrejátszik.

Aki rendszeresen kap oltást, például az influenza ellen minden évben, az könnyebben veszi az akadályt.

– Az egészségügyi intézményben dolgozók is biztosan segítenek, de jó, ha az oltásra indulás előtt tisztázzuk, hogy mindezt leginkább önmagunk védelme érdekében tesszük és azért, hogy visszakaphassuk a régi életünket – foglalta össze a tanácsait Tóth Andrea pszichológus.

(A bortóképen: A lelki felkészülés, tudatosítása annak, hogy visszanyerhetjük a régi életünket, mindenképpen segít, ha tűfóbiában szenvedünk)