Rémhírterjesztés határán a képviselő

Egy képviselő mozgástere addig terjed, amíg cselekményével nem valósít meg bűncselekményt, például a rémhírterjesztés különleges jogrendi alakzatát. Hadházy Ákos megnyilvánulásai – így az a Facebook-poszt, amelyben a borsod megyei kórház üres folyosójának fotóját bemutatva von le következtetéseket a hazai egészségügyi rendszer összeomlásáról – azonban súrolják e határokat – fogalmazta meg állásfoglalását ifj. Lomnici Zoltán jogász.

Képekre hivatkozott Hadházy

A szakértő véleményét azzal kapcsolatban kértük ki, hogy az Észak-Magyarország keddi számában megírtuk: Hadházy Ákos képviselő a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórházban készült képekre hivatkozva azt sugallta, hogy „a betegek hiánya mindennél jobban bemutatja, hogy az egészségügyi ellátás gyakorlatilag

az összeomlás szélén van vagy össze is omlott.”

A szabad véleménynyilvánítás csak felelősséggel gyakorolható – Ifj. Lomnici Zoltán.

Az állítást cáfolta a kórház főigazgatója, Révész János, aki kijelentette: a nyilvánosságra hozott fotókon látható, szakrendeléseknek is helyet adó folyosó jelenleg azért üres, mert azt a Covid–19-járványügyi védekezés céljára elkülönítették. Az ott található járóbeteg-ellátást egy másik épületbe helyezték át, ahol továbbra is zavartalan

a betegek fogadása.

Nem első kézből való információ

A valóságnak nem megfelelő hír megosztása felveti a kérdést: meddig mehet el egy képviselő egy intézmény, személy, szervezet működésének bírálatában, ha nem első kézből származó információra alapozva állít hamis tartalmat? – tettük fel a kérdést a szakértő jogásznak. Lomnici Zoltán kiindulópontként fontosnak tartotta leszögezni, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében az Alaptörvény ugyan nem tesz különbséget az értékítéletek és a tényállítások között, ugyanakkor az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint e szabadságjog korlátai, határai tekintetében indokolt különbséget tenni a két kategória között. – Főszabály szerint az egyén személyes véleményére, annak érték- és igazságtartalmára való tekintet nélkül, minden esetben kiterjed a véleménynyilvánítás szabadsága. Ezzel szemben a magyar Alkotmánybíróság nézete szerint a véleménynyilvánítási szabadság nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében – hívta fel a figyelmet.

A vélemény nem tény

– A véleménynyilvánítás szabadsága csak a bírálat, jellemzés, nézet, kritika szabadságát foglalja magában, de az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására. A szabad véleménynyilvánítás csak felelősséggel gyakorolható, és a valótlan tények közlésének elkerülése érdekében bizonyos kötelezettségekkel jár a közvélemény alakításában hivatásszerűen részt vevő személyek esetében – idézte Lomnici Zoltán az Alkotmánybíróság még

1994-ben született határozatát. – A képviselő mozgástere tehát addig terjed, amíg cselekményével nem valósít meg bűncselekményt, például a rémhírterjesztés különleges jogrendi alakzatát vagy egyéb jogsértést, például az egészségügyi intézmény jó hírnevének megsértését. Hadházy Ákos megnyilvánulásai – így a szóban forgó Facebook-poszt is – azonban súrolják e határokat – osztotta meg véleményét. A képviselő nem először híresztel megkérdőjelezhető valóságtartalmú állításokat, ami fölveti a kérdést: meddig védi őt a mentelmi jog?

Lomnici Zoltántól megtudtuk: a mentelmi jog felfüggesztése akkor vethető föl, ha a vádemelést megelőzően a legfőbb ügyész, vagy ezt követően a bíróság előterjeszti a felfüggesztésre irányuló indítványt a házelnökhöz. Ilyen kezdeményezés egyelőre nem történt – mondta –, így a jogalkalmazó szervek kezében van a döntés.

(A borítóképen: Hadházy Ákos nem először keveredik zűrös ügyekbe. Az Országházban is „akciózott” már)