Horgász

2020.10.13. 16:00

Zsákmányszerzés trombitaszólóval

Eddigi legnagyobb fogása egy 32 kilós harcsa, ami csak harminc centiméterrel maradt el saját magasságától.

Nagy-Hankó Krisztina

Forrás: Gál Péter

A miskolci fúvósok között sok horgász van, egyikük Gál Péter trombitás, aki a színházi munka mellett egy húsz éve működő rézfúvósegyüttes tagja. Egészen kicsi korában már pecabotot adtak a kezébe, de hogy tulajdonképpen mikortól is horgászik, arról csak homályos emlékei vannak, hat-hét évesen már biztosan – mondta Gál Péter. Ahogy kamaszodni kezdett, és már egyedül is eljárt horgászni biciklivel, attól kezdve komolyodott a szenvedély.

A művész eredendően Nógrád megyei, a Salgótarján közelében lévő tavakra járt halat fogni. Miskolcra 14 évesen került a zeneművészeti szakközépiskolába, és utána már a borsodi megyeszékhely szomszédságában látogatta a tavakat, vizeket.

A folyón kóborol

A mostani nagy kedvenc a Tisza. Húszéves korától van autója, így gyorsabban eljut a folyóhoz, úgyhogy megmaradt ez a „szerelem”. Tiszapalkonyán van egy ladikja – ahogyan a művész fogalmazott –, ahhoz mindig van a csomagtartóban egy motor. Akkor pedig motorcsónakkal lehet kóborolni a Tiszán fel-alá. Bárhol ki lehet kötni, lehorgonyozni. Ez a fajta kötetlenség, szabadság és a folyó szépsége, a természet közelsége az, ami megfogta a Tiszában. Fantasztikusan kikapcsolja és elengedheti magát horgászat közben az ember. Ugyanakkor ezt is be kell osztani, a napirendhez igazítani – tette hozzá a zenész. Hiszen a színházi, zenekari próbák, illetve a tanítás mellett hétköznapokon nem sok idő marad a kedvelt hobbira. A hangszert csak nyáron lehet letenni hosszabb időre, akkor viszont ajánlatos is legalább egy hónapra, hogy „kiéhezzen rá”, ne gondoljon a zenélésre – hangsúlyozta Péter. Akkor van arra lehetőség, hogy akár több napra is elmenjen pecázni. Egyébként csak 3-4 órát tud elcsípni a napjából. A reggeli „befújás”, gyakorlás után el tud indulni, de délutánra vissza kell érni a tanítványokhoz. Így azonban egy héten több alkalommal, akár négyszer is kimegy a Tiszára, ha az időjárás engedi. Kicsit rohanós emiatt a napja, de még így is megéri. Gyakorlatilag felaprózza azt

az időt, amit egyben töltene egy hétvége alatt a folyóparton – mondta.

Leginkább a ragadozó halakat kedveli, harcsára, süllőre horgászik a legtöbbet. Speciális felszerelése kifejezetten ezekre a halakra nincs, inkább módszere van – fogalmazott a trombitás.

Magyaros halászlé

Nem sporthorgász, a halat hazaviszi, és szívesen el is fogyasztja. Természetesen mennyiségileg annyit és olyat, ami még engedélyezett. Elkészíteni is kedveli

a folyóból fogott zsákmányt. Péter akár mindennap megeszi, de menyasszonya már kevésbé – avatott be. A családban, baráti társaságban sokan szeretik a halat úgy, ahogyan ő elkészíti. Legtöbbször a kacsazsíron, csípős paprikával elkészített magyaros harcsahalászlé szerepel a menüben. De gyakran süt süllőt citromosan, vajjal. A szálkás halakat pedig olajosan készíti. Annak az a lényege, hogy kuktában puhítja órákig, így a szálkák homogénné válnak, a kész ételt szálkamentesen, késsel-villával lehet fogyasztani. Ebből az ételből a színházba is szokott vinni egy-egy összejövetel alkalmával, és szinte pillanatok alatt elfogy – hangoztatta Péter, hiszen házilag készített, tartósítószer-mentes és finom. Az ízletes falatok elkészítésének rejtelmeibe régi horgásztársa – Hegyi László operatőr, aki azóta már elhunyt – avatta be, évekig együtt járták a folyót. Az ízesítési, sütési, főzési technikákat mind tőle tanulta.

Nyugodt élvezet

A természet közelsége, a feltöltődés mellett nem az hajtja igazán, hogy majd étel kerüljön az asztalra. Egy megmagyarázhatatlan zsákmányszerzési vágy, egyfajta vadászösztön az, amit érez pecázás közben – sorolta a zenész. Hatalmasat dobban a szíve, amikor tudja, valami „nagy” került a horogra. Ahhoz hasonlítható, amikor jön a koncerten a trombitaszóló, és vagy nagyon jól sikerül, vagy el is lehet rontani. A halat vagy kifogja, vagy leakad a horogról, az izgalom a végén tetőzik. Ezekre az adrenalinlöketekre mindenkinek szüksége van, és ki miben találja meg – mondta a művész.

A trombitaszólónál nyugodt­nak kell maradni, mert különben elronthatja az ember, és az előadás során egy esély van. A horgászat közben viszont átadhatja magát az élvezetnek, a pillanat izgalmának. Nincs tétje, van lehetőség ismételni. A két tevékenység tökéletesen kiegészíti egymást. Egyébként nem ez az egyetlen hobbija Péternek, gombászik is, azt is nagy gonddal, körültekintéssel teszi. De talán ide sorolható a hivatása is, hiszen a zene maga a hobbi – fogalmazott a művész.

(A borítóképen: Gál Péter, a Miskolci Nemzeti Színház zenésze él-hal a halakért)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában