Lehet ez az utolsó óraátállítás

Valószínű, vasárnap lesz az utolsó téli óraátállítás, amikor hajnali háromról kettőre állítjuk át az óránkat. Az utolsó (tavaszi) óraátállítás pedig 2021. március 28-án történhet meg, már ha a nyári időszámítás mellett dönt Magyarország.

Az Európai Parlament 2019-ben kiadott egy határozatot arról, hogy az uniós országok eldönthetik, hogy a nyári vagy a téli időszámítást kívánják a jövőben véglegesen alkalmazni. Azt, hogy Magyarország hogyan dönt, még nem hozták nyilvánosságra, az eddigi elképzelések szerint a nyári időszámítás megtartása a valószínűbb. Mindenesetre a felmérések szerint a magyarok 78 százaléka törölné el az óraátállítást, közülük pedig 62 százalék szavazott a nyári időszámításra, és 28 százalék a télire. Amennyiben úgy találják, hogy az eltérő tagállami tervek jelentős és folyamatos fenn­akadást okoznának a belső piac működésében, akkor az Európai Bizottság egy évvel tovább halaszthatja az irányelv hatálybalépését.

Olvasóink véleményét tudakoltuk a kérdésben.

Kellemetlenséggel jár

– Nem szeretem az óraátállítást, mert így is hamar sötétedik. Nem hiszem, hogy ezzel bármit is spórolnánk. Amikor még szolgálatban voltam a rádiónál, akkor a munkavégzésemet is hátrányosan érintette. 24, 48 órás rendszerben dolgoztam, és az átálláskor mindig egy órával többet kellett maradnom – mondta Czimer Sándorné.

– Bár nem vagyok érzékeny az óraátállításra, de 2-3 napig nehezebben kelek föl. Szerintem ez kellemetlen, úgyhogy nem értek egyet az óra állítgatásával. Hallottam én is, hogy ennek a spórolás az oka, de nem tudok róla, hogy ténylegesen bebizonyította volna ezt bárki, hogy így lenne. Biztos vagyok benne, hogy ez nem hoz annyit vissza a világnak, mint amennyi kellemetlenséggel jár, úgyhogy támogatom, hogy eltöröljék – fűzte hozzá Bodnár József.

Egy ápolónő inkább a betegeiért aggódik az óraátállítás kapcsán, mint saját magáért.

Jobban oda kell figyelni

– A munkánkat kevéssé érinti az óraátállítás, mert mindenképpen föl kell kelnünk. Annyi változás van ilyenkor, hogy kicsit jobban oda kell figyelnünk. Annak ellenére, hogy korábban kell kelnünk, én mégis a tavaszi átállást szeretem jobban, mert akkor később sötétedik. Az ápoltjaink között egyébként nagyon sok az idős ember, és ők ilyenkor sokszor megzavarodnak. Nehézséget jelent számukra, hogy nem tudják követni, hogy mikor jövünk. Viszont azt senki nem jelezte még, hogy ezzel sokat spórolna – osztotta meg véleményét Ákos Judit.

– Az óraátállításról az a véleményem, hogy sok embernek sok energiáját veszi el, mert a szervezetünk biológiai óráját megzavarja. Fizikai energiát meg nem igazán lehet vele spórolni, mert amit reggel nem használunk el, azt elhasználjuk este, illetve fordítva. Több műszakos dolgozóknak, iskolásoknak ez inkább megterhelő, mint hasznos – fejtette ki Murányi Tímea.

Kerüljük a koffeint!

Háziorvos véleményét kérdeztük róla, hogy egészségünkre milyen hatást gyakorol az átállás.

– A tavaszi óraátállítás jobban megzavarja a szervezetet, mint az őszi, mert olyankor kevesebbet alhatunk, így átszerveződik a bioritmus – részletezte dr. Kázár Ágnes. – A nappal és az éjszaka eltolódása az, amit a szervezetünk lassabban reagál le. Akár két-három hétre is szükség lehet ahhoz, hogy átálljunk a valós időre. Éppen ezért én támogatnám, hogy eltöröljék az óraátállítást. Bár olyan pácienssel még nem találkoztam, akinek emiatt lettek volna bármilyen tünetei. A fokozott igénybevételt inkább a több műszakos munkarend és a bejárás jelenti. Szeretjük ugyanis, ha sötétben alszunk, mert akkor termelődnek olyan hormonok az agyban, például melatonin, amik a pihenés mellett az agy regenerálódását is segítik. A szervezet kortizolszintje pedig az, ami felébreszti az emberi szervezetet az alvási állapotból. Emiatt a tavaszi óraátállításnál kicsi nyugtalanság, koncentrációzavar állhat elő. Ezt úgy lehet elkerülni, ha mindkét átállításnál odafigyelünk a lefekvési időpontokra és a szervezetünk jelzéseire. Fontos elkerülni ilyenkor az élénkítőket, a koffeintartalmú energiaitalokat, kólát, fekete teát és kávét.

Magyarországon 1980-ban vezették be az óraátállítást (újra, mert 1954 és 1957 között már alkalmazták) villamosenergia-megtakarítási céllal. Számítások szerint (2017-es adat) éves szinten mintegy 100–120 gigawattórával kevesebb áramot használ fel a nyári időszámításnak köszönhetően az ország. Ez egy főre vetítve kerekítve 450 forint megtakarítás éves szinten.

(A borítóképen: Ne felejtsük el vasárnap hajnalban három óráról kettőre visszaállítani az óráinkat!)

Kapcsolódó cikkünk: