Eredményesebb lehet a vevőközpontúság

A vállalkozások szolgáltatásfejlesztésének támogatására indított, kilenc ország közreműködésével megvalósított nemzetközi THINGS+ projekt módszertani eredményeit és annak hasznosítási lehetőségeit mutatta be konferencia keretében az unió által támogatott program hazai partnere, a BORA 94 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség kedden a Miskolci Egyetemen.

Átfogó szolgáltatás kell

A gyártással foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak (kkv) ma már nem elegendő csupán egy-egy termék előállítására koncentrálniuk, helyette átfogó, ügyfélközpontú szolgáltatáscsomagot szükséges kínálniuk. A szemléletmódváltásban és az új termékkör kialakításában lehet segítségükre a THINGS+ program, amely támogatást ad számukra a változó üzleti környezethez való alkalmazkodáshoz és a termékeik üzleti értékének növeléséhez – vázolta kitűzött céljaikat Filep Réka projektmenedzser. Mint mondta: a 2017-ben indult és idén októberben záruló szolgáltatás­innovációs együttműködésbe 100 vállalkozást vontak be a partnerországokból, amik a meglévő termékeik mellé 40 új szolgáltatást dolgoztak ki. Az ez alapján elkészített, a vállalkozói innovációra fókuszáló módszertani anyag hozzáférhető a projekt honlapján.

A kkv-k megújulásának alapja, hogy legyen elegendő erőforrásuk a termékfejlesztésre, illetve a termékeik piacra kerülésének támogatására. Ezzel összefüggésben Lenártek András, a BORA 94 ügyvezetője az észak-magyarországi Kreatív Régió gazdaságfejlesztési irányairól beszélt, amelyek megvalósításához az unió 2021–27-es tervezési időszakában lehet majd forrást biztosítani. Fontos feladatként fogalmazta meg a fejlesztési célkitűzések között a kkv-k versenyképességének növelését és a technológiaváltás elősegítését. A mezőgazdaság és feldolgozóipar erősítését részben a helyi kézművestermék-előállítástól várja. A klímavédelmi célok eléréséhez alapvetően az egyes gazdasági szektorok együtt gondolkodása szükséges, míg a turizmusfejlesztéssel kapcsolatban a kínálatbővítésen túl a hálózatfejlesztést, az összehangolt marketingtevékenységet emelte ki. Célkitűzés, hogy a borsodi régió csökkentse elmaradását a magas hozzáadott értékű kutatás-fejlesztés-innováció, valamint a digi­talizáció területén.

A konferencián jó példaként mutatták be egy helyi sörfőzde és egy nemzetközi piacra dolgozó drótgyártó vállalkozás tevékenységét, amelyek képviselői – Halász Norbert ügyvezető és Barkóczy Péter fejlesztési igazgató – a vállalkozói életben fontos kapcsolatok mellett a kreatív ötletek felkarolását, az újításra fogékony szemlélet fontosságát hangsúlyozták. Mellettük Juhász-Nagy Judit, a Miskolc Holding gazdaságfejlesztési igazgatója a város ipari zónáinak tervezett bővítéséről, valamint a nemzetközi nagyvállalatokkal való együttműködés lehetőségeiről beszélt.

(A borítóképen: A konferenciát plakátkiállítás egészítette ki)