A kisvállalkozások jelentik a gazdaság gerincét

A magyarok közel háromnegyede vásárol a helyi közösségében a karantén óta.

Pap Gyula

Forrás: Shutterstock/illusztráció

A Mastercard új kutatása szerint Európában ma minden negyedik vásárló nagyobb valószínűséggel vásárol helyi közösségében, mint egy évvel ezelőtt. Ez az arány a magyarok esetében hetvenkét százalék. Az idei közegészségügyi válság súlyos gondokat okozott a kisvállalkozások nemzetgazdaságban betöltött szerepét tekintve, de a cég által globálisan vállalt 250 millió dolláros segítség, és a helyi vállalkozásokba vetett bizalom segítheti az érintettek talpra állását. A cél az, hogy ezek a vállalkozások képesek legyenek hosszú távon is bővülni, nem csak a helyi közösségeket, de a teljes gazdasági szektort segítve. Európában több olyan szolgáltatást is bevezettek, amellyel ezt a célt szolgálják, ilyen többek között a Business Unusual platform és a Mastercard Trade Solution – ezek a hagyományos banki szolgáltatásokon túl segítik a vállalkozásokat, így azok pénzt és időt takaríthatnak meg.

Helyben többet

A kutatás alapján úgy tűnik, hogy Európa-szerte többet költünk helyben. A magyar válaszadók 40 százaléka ezt azért teszi, hogy segítse a saját, helyi közösségét (az összesített európai arány közel ötven százalék), egyharmaduk válaszolta motivációként az egyszerűbb közlekedést, illetve a helyi boltosokkal kialakított új kapcsolat fontosságát. A megkérdezett magyarok egyharmadát mások ajánlása motiválja a helyi közösségekben való költésre, míg közel minden negyedik szerint a kínálat minősége jobb itt. Amikor a kutatás készítői arról kérdezték az európaiakat, hogy mi motiválta őket arra, hogy jobban felfedezzék a környéken lévő boltokat, a válaszadók fele a kényelmet emelte ki, Negyven százalék említette a hipermarketekben lévő hosszú sorokat, egyharmaduk pedig az utazási korlátokkal magyarázta döntését. A magyar válaszadók körében is ez a három válasz volt a legnépszerűbb: közel negyven százalékuk jelölte meg a kényelmet, 35 százalékuk a közlekedést és 30 százalék a nagy áruházakban jellemző hosszú sorokat.

Nagyobb a bizalom

- Jobban megbízok az ismerős hentes termékében, mint a nagy áruházak kínálatában – fejti ki Ilonka néni, aki 68 évesen is rendszeresen lejár a piacra és ott szerzi be húsárut és a zöldséget. Nehezebb cipelni, különösen fel a buszra, de megéri a fáradtságot a heti egyszeri kiruccanást. Apróságokat a helyi kisboltban vásárol, főként a tejet és kenyeret és a péksüteményt is olykor. – Igyekeznek jó minőségű árut beszerezni, hogy megtartsák a vevőket – jegyzi meg.

József, ha lehetne mindent a sarki ABC-ben venne meg, kényszerű kötelessége a vásárlás és felelősnek érzi magát, ha rossz minőséget sikerül beszereznie. Ezért aztán időnként messzebbre a szupemarketbe is elzarándokol, de hetente csak két-három alkalommal. A piacra neje jár ő szerzi be a vasárnapi ebédhez valót.

Istvánéknál nagy a család, így a vasárlások is kiadósabbak, gyakran mennek feleségével vagy fiával együtt. Vannak „bejáratott” kisboltok a közelben ahol a különböző élelmiszereket szerzik be. Ezen kívül őstermelővel is kapcsolatban állnak, ő havonta egyszer hoz friss árut házhoz szállítva.

Változó szokások

Az európaiak csaknem háromnegyede szívesebben vásárol ismerősétől, és csaknem ugyanennyi bízik a helyi boltosok ajánlásaiban. Magyarországon az előbbi arány közel 75 százalék, míg a boltosok javaslataiban az európai átlagnál valamivel kevesebben bíznak. A karantén kezdete óta a közösségi értékek is komoly változásokon mentek át. Az emberek nagyobb valószínűséggel köszönnek szomszédaiknak, mint egy évvel ezelőtt, a magyarok körében ez az arány ötven százalékos. Minden ötödik válaszadónak van tartalék kulcsa a közvetlen szomszédjához, felük veszi át szomszédja távollétében annak online rendelését (Magyarországon 35 százalék), egyötödük pedig tagja helyi közösségi WhatsApp csoportnak (Magyarországon 5 százalék). A kutatással kapcsolatban Mark Barnett, a Mastercard Europe elnöke elmondta: „A kisvállalkozások jelentik a gazdaság gerincét. ... A gazdaság fellendülése a saját otthonunk küszöbén kezdődik, a helyi üzletek, közösségek óriási szerepet játszanak a fellendülésben és a növekedéshez való visszatérésben.„ A kutatásból az is kiderült, hogy a helyi postahivatalok, kocsmák, iskolák, parkok és saroküzletek jelentik a modern közösség öt legfontosabb elemét.