Agykapun át egy közeli jövőbe

A vakságra, a siketségre, a mozgásszervi problémákra, a memóriazavarra és a stroke-kal járó agyi katasztrófák rehabilitációs kezelésére ígér megoldást a jövőben az agy és a számítógép összekapcsolásának módjait kutató amerikai vállalat, a Neuralink.

A dollármilliárdos vállalkozó, Elon Musk által alapított társaság augusztus végén malacokon mutatta be azt a koponyacsontba beültethető, az aggyal közvetlenül érintkező eszközt, amellyel a nyilvánosság előtt demonstrálta: károsodás nélkül képesek megvalósítani a kapcsolatot az élő szervezet legfőbb irányító szerve és

a komputer között.

Az „agykapu”, azaz Brain­Gate összeköttetés alapját jelentő elektródarendszerrel másfél évtizeddel ezelőtt ért el áttörést a utahi Cyberkinetics, amelynek kutatócsoportjában dolgozott a miskolci Nanotechnológiai Kutatóintézet egykori vezetője, Dr. Pungor András is. Tőle tudjuk, hogy akkoriban még 96 darab 25 mikrométeres, a hajszálnál háromszor vékonyabb „drótokkal” kapcsolták össze a kiválasztott agyi területet a számítógéppel.

– Tizenöt év alatt annyit fejlődött a miniatürizálásban a technológia, hogy a Neuralink eszközében most tízszer annyi, 1024 egymástól függetlenül működő elektródát használnak. Ezt ülteti be egy fantasztikus robot az agykéregbe, ami jóval több információt tartalmaz – érzékeltette a kutató az alapvető különbséget. – Mi annak idején elektródánként 30 kilohertzes adatátvitellel dolgoztunk, ők 2,4 gigahertzen működő Bluetooth-kapcsolattal, ám ez nem jelenti azt, hogy minden agyi elektronikus jelet ki tudnak venni a megfigyelt területről, hanem csak olyan jelzéseket, hogy melyik elektródajel lépett át egy határértéket. A beépített elektródák esetében pedig továbbra is fennáll az a véletlenszerűség, hogy milyen idegsejteket lehet velük elérni.

EEG, EKG és a többi

Az emberi szervezet működésének vizsgálatára használatos eszközök – mint az idegsejtek elektromos aktivitásának mérésére szolgáló EEG (elektroenkefalográf),

a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos változásokat rögzítő EKG (elektrokardiográf) – mellett igencsak futurisztikusnak tűnnek az agyműködést befolyásolni képes eszközökkel kapcsolatos kutatások. Különösen akkor, ha a remények szerint a jövőben beteg embereken segítő eszköz kapcsán maga Musk is a tudományos fantasztikum körébe sorolható kijelentésekre ragadtatta magát.

Mint mondta, a Neuralink készülékével elérhetővé válik az emlékek számítógépes rögzítésének a lehetősége, a szóbeliséget nélkülöző kommunikáció, lényegében a gondolatolvasás vagy a telepá­tia. Ezek a víziók különösen az összeesküvés-elméletek híveinél keltettek megütközést, akik már az 5G-s telekommunikációs hálózat elindítása kapcsán is a tudat befolyásolásáról beszéltek.

Háromezer a 83 milliárdból

– Az emberi gondolkodás egészen egyszerű eszközökkel irányítható, a konspirációhoz pedig nem kell sem műtét, sem számítógép – utalt a kutató a reklámokra, az egyoldalú hírszolgáltatásra, a közösségi csatornák álhíreire. – Amikor Musk arról beszélt, hogy mit tudnak majd a számítógépes agyi kapcsolat révén irányítani, akkor a távoli jövőt vizionálta. Jelenleg ugyanis egy-egy elektróda csupán 2-3 idegsejt elektromos jelzéseit tudja érzékelni, az ő 1024 csatornás verziójuk is csak maximum 3000-et talál el az emberi agy 83 milliárdnyi idegsejtből álló hálózatából. Ráadásul most még nincs olyan gyors számítási kapacitás és elektródarendszer

a világon, ami az agyműködést valós időben követni tudná – vélekedett Dr. Pungor András. Szerinte a malackísérlet-bemutató inkább azt bizonyította, hogy

az elektronikus implantátum beültetése nem ártalmas az élő szervezetre. Nem dobja ki a szervezet, és megmaradnak az élettani funkciók.

A jövő látomása

– Vannak kísérletek meghatározott agykérgi területek stimulálásával a Parkinson-kór kezelésére, a látás bizonyos fokú visszaadására, de a mindennapokban használható megoldáshoz még hosszú utat kell bejárni. Egy lebénult kézbe visszavinni a finommotoros mozgást irányító jeleket még nem valósítható meg tökéletesen a tudomány és technika jelenlegi állása szerint, mert azok az elektródák, amiket most mutattak be, nem feltétlenül alkalmasak jelbevitelre.

– A futurisztikus látomásokra épülő kutatásoknak azonban megvan a helyük a jövőben – emlékeztetett a nemrég elhunyt Apple-vezér, Steve Jobs példájára, akinek kinevették azt az ötletét, hogy kéznagyságra akarja zsugorítani a számítógépet. Ma pedig már mindenkinek a kezében ott van az okostelefon.

– Amikor tagja voltam a Cyberkinetics-csapatnak, a vezető kutató azt mondta: az agyszámítógép-interfész 15 éven belül megvalósul. Ez az idő már eltelt, most kezdjük a következőt.

(A borítóképen: Így nézhet majd ki az emberi agyba ültetett csip /illusztráció)