A régmúlt és a jelen találkozása a rátkai tájházban

Trautson János Lipót Donát birodalmi herceg 1750-ben földműveseket telepített Baden-Württenberg tartományból, a Schwarzwald keleti lankáiról magyarországi birtokára, hogy földjét megműveljék.

A közösség ajándékai

– A sváb családok magukkal hozták apró tárgyaikat, megszerzett tudásukat, hitüket, nyelvüket, kultúrájukat, szokásaikat és értékrendjüket – mesélt a régmúltról Pál Zoltánné, a rátkai Művelődési Ház vezetője. – Az eltelt évszázadok alatt kivívták környezetük megbecsülését és az új haza hű polgáraivá váltak.

A rátkai Német Nemzetiségi Tájháznak otthont adó parasztház 1824-ben épült, és 1986-ban vásárolta meg a községi tanács, hogy maradandó emléket állítson a múltnak. A tájház kialakítása és berendezése hűen tükrözi a hajdani német ajkú földművelők, gazdálkodók mindennapi életét és szokásait, a berendezési és használati tárgyak a helyiek ajándékai.

– A tájházunk ma már nem csupán kiállítóhely, hanem közösségi színtér is – tudtuk meg Pál Zoltánnétól. – Hagyományőrző kulturális rendezvények, kreatív foglalkozások, ünnepi rendezvények, fesztiválok, baráti találkozók és számtalan más, közösségformáló és -megtartó rendezvény helyszíne ez, ahol találkozik a múlt és a jelen, miközben megteremtődik a jövőben követendő érték.

(A borítóképen: Pál Zoltánné a sváb közösség értékeit bemutató tájházban)