Újfajta diákhitel a láthatáron

Már nemcsak a felsőoktatásban, hanem a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel jövő év áprilisától. Mi indokolta ezt a döntést?

A kormány elvárása az volt, hogy ugyanolyan segítséget kapjanak a szak- és felnőttképzésben tanuló diákok, mint amelyet megkapnak a felsőoktatásban tanulók. Mindemellett tény, hogy a munkaerőpiacot felkavarta a koronavírus-járvány, és alapvető kormányzati cél az is, hogy csökkenjen a hiányszakmákban a betöltetlen álláshelyek száma, valamint hogy a speciális szaktudást igénylő pozíciókat is fel tudjuk tölteni. Ez a fajta hitel ugyanis vonzóbbá, versenyképesebbé teheti a szak- és felnőttképzést Magyarországon. A képzési hitel létrehozásánál a kormány szempontjából döntő tényező volt, hogy az érintettek között sok a családos ember. Eddig sokszor nem a szándék, hanem az anyagi forrás volt kevés ahhoz, hogy valaki egy karrierváltást lehetővé tevő új szakmát tanuljon, és hosszabb időre kilépjen a munkaerőpiacról egy képzés érdekében.

Mekkora az összeghatár az újfajta kölcsönnél?

A szabad felhasználású hitel havonta maximum 150 ezer forintig lesz igényelhető, ahogy a felsőoktatásban is. A kötött felhasználású hitelek esetében a felnőttképzéseknél 500 ezer forint lesz a felső igénylési határ, ami nem okozhat gondot, mert ezeknek a képzéseknek a díjai épp 250–500 ezer forint között mozognak. Az iskolarendszerű szakképzések és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt felnőttképzések esetében nem lesz felső limit. Ezeknél magához a képzési díjhoz fog alkalmazkodni a kötött felhasználású hitel nagysága. A költségvetési kamattámogatásnak köszönhetően a szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitel1-gyel azonos, azaz 1,99 százalékos kamatozású, míg a kötött felhasználású hitel, amely kizárólag képzési díjakra fordítható, kamatmentes lesz. A teljesen szabad felhasználású kölcsön esetében havonta legfeljebb 150 ezer forintot lehet igényelni, de itt 8,25 millió forint a felső limit. A képzési hitel törlesztési ideje 1 és 10 év között lesz, az ügyfél választása szerint, a törlesztést a képzés lezárultával követő negyedik hónapban kell megkezdeni. A felsőoktatásinál jövedelem­arányos törlesztés működik, a diplomázott fiatalok egyre gyorsabban, átlagosan hét év alatt törlesztik a diákhiteleket.

Létezhet átjárás a két hitelezési rendszerben?

A felsőoktatási, valamint a szak- és felnőttképzési hitel átjárható lesz. Tehát, ha valaki szerez egy diplomát és felvette a diákhitelt, úgy utána is felveheti a továbbiakban, ha elkezd egy kiegészítő szakképzést vagy felnőttképzést, és az új képzés idejére felfüggesztésre kerül a törlesztési kötelezettség. És ez fordítva is érvényes. A kormány ezzel is bátorítja a diákokat, illetve a fiatal felnőtteket, hogy iratkozzanak be felnőtt- vagy szakképzésbe, sőt akár ezek után egyetemre.

Az igénylésnél mi az életkori határ?

A képzési hitelt 18–55 év közötti személyek igényelhetik, vagyis az életkori határ magas. Sőt, magasabb a felsőoktatási diákhitelnél is, mert ott 45 év a felső korhatár.

Melyik korosztály fog leginkább érdeklődni az új lehetőség iránt?

Mivel felnőttképzésről is beszélünk, ezért előre láthatóan a 30–40 éves korosztályból fogják a legtöbben igényelni ezt a hitelt. Ők jellemzően családos emberek. A 150 ezer forintos szabad felhasználású kölcsön bizonyosan nagyon sokaknak fog segíteni, akik anyagi források híján, a család mellett eddig nem tudtak továbblépni, munkahelyet vagy szakmát váltani, bár szerettek volna.

Miben tud még segíteni ez az új hitelforma?

Többek között hozzá fog járulni a magyar munkaerőpiac rugalmasságának növekedéséhez, a megújult szak- és felnőttképzések népszerűségéhez, az ingázás elősegítéséhez, a betöltetlen álláshelyek számának csökkenéséhez. Elmondható, hogy több fontos nemzetgazdasági hatása lesz ezen új hiteleknek.

Ez azért fel fogja bolygatni a munkaerőpiacot…

Igen, pozitív értelemben, és segíteni fogja az embereket, hogy a saját elképzeléseik szerint, akár idősebb korban is váltsanak. Láthatjuk, hogy a munkaerőpiac milyen gyorsan változik – elég csak a járvány hatásaira gondolni. Vannak területek, ahol gyorsan újraépült a foglalkoztatás, vannak, ahol kevésbé. Ezért is nagyon fontos, hogy ki milyen gyorsan tudja átképezni magát, akár csak átmenetileg. Ebben is segít a képzési hitel.

Vannak ilyen típusú kölcsönre nemzetközi példák?

Az EU-ban vannak, de ilyen összetett, felsőoktatási és képzési hitel, mint amilyet a magyar kormány bevezet, nemigen létezik unión belül.

Milyen hitelezési modellben működnek?

A magyar felsőoktatási diákhitelezés jövőre lesz 20 éves. Ez egy remekül működő, önfenntartó rendszer, ami nem terheli meg az állami költségvetést. A források zömét kereskedelmi bankoktól, uniós fejlesztési intézményektől és a Magyar Fejlesztési Banktól vesszük fel.

Kapcsolódnak gyermekvállaláshoz köthető családi kedvezmények a képzési hitelhez?

Ahogy a felsőoktatásban, úgy a képzési hiteleknél is elengedjük majd azon édesanyák diákhitelének a felét, ahol megszületik a második gyermek, sőt a teljes hitelt elengedjük, ha megszületik a harmadik gyermek is. Két év alatt a felsőoktatásban közel 4,5 milliárd forint értékben tudtunk elengedni hiteleket gyerekszületés okán. Közel ötezer anyának tudtunk így segíteni, és eközben nőtt a diplomás termékenységi mutató is, ezzel pedig ki lehet jelenteni, hogy a magyar modell ezen a területen is működik.

Milyen fokú érdeklődésre számítanak az új hitelformánál?

Az első évben komoly, tízezres nagyságrendű igénylésre számítunk, ahogy az 2001-ben, a Diákhitel indulásakor is megtörtént. Pedig akkoriban még nem voltak ennyire kedvezőek a feltételek.

Májusban indult a Diákhitel Plusz. Mennyire lett népszerű a hallgatók között?

Ezt a rendkívüli hitelt a koronavírus-járvány miatt vezette be május 1-től a kormány. A hallgatók harmada ugyanis elvesztette a diákmunkáját, gyakorlati munkáját, és nekik kellett egy rendkívüli, gyors forrás, egy félmillióig igényelhető, teljesen kamatmentes és szabad felhasználású hitel. Ez annyira népszerű lett, hogy két és fél hónap alatt több mint 17 ezren igényelték, és év végére ez a szám felkúszhat 30 ezerre. Csak összehasonlításképp, tavaly összesen 12 ezer új diákhitel-igénylés érkezett hozzánk. Összességében több mint negyvenezer új ügyfele lesz a Diákhitel Központnak csak idén, ami 30 milliárd forintos hitelfolyósítást takar.

Mire ügyeljen az, aki most először vesz fel diákhitelt?

Honlapunkon működik egy Pénzügyi tájoló nevű program, amely a hiteltípusok között is segít választani. A hallgató itt ráadásul be tudja táplálni a forrásait, és hogy várhatóan melyik egyetemen, településen fog tanulni. A tájoló így kiszámolja, hogy milyen költségekkel kell számolni havonta, kalkulál egy költségvetést, és így látható lesz, hogy mennyi pluszforrást kell bevonni. A Diákhitel persze egy lehetőség, amit viszont mindenképp érdemes megfontolni. Ugyanis az is egy látható probléma, hogy a nappali tagozatosok több mint negyede már a járvány előtt 8 órában, teljes állásban dolgozott, de jellemzően nem a leendő szakmájában. Így pedig a diákok „üveggyöngyökért” elpazarolják azokat az éveket, amikor a legfontosabb piac- és versenyképes tudást kellene megszerezni, ez pedig az egész karrierre kihat.

(A borítóképen: Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója)