A zöldszüret nem ördögtől való

A turizmusnak és a vendéglátóiparnak a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett szinte teljes leállása a borpiacot sem hagyta érintetlenül. A borászatok egyik napról a másikra veszítették el a piacaikat Tokaj-Hegyalján is, a pincékben tárolt borok pedig az új évjárat helyét foglalják.

A termelőknek ezért tavasszal mérlegelniük kellett: vállalják-e a szőlőtúltermelés kockázatát, az el nem adott borkészletek nagyságának gyarapítását, vagy élnek

az Agrárminisztérium biztosította – országosan bő 9 milliárd forintos – zöldszüreti támogatással és a krízislepárlás lehetőségével. Az éretlen szőlő megsemmisítésével végül 729 hektáron éltek a Tokaji borvidéken.

A termelők 439 ezer és 1,5 millió forint közötti összegre pályázhattak hektáronként. Az alacsony hozamú, de magasabb cukorfokkal szüretelt szőlőterületek – ezek közé tartozik Tokaj-Hegyalja is – kiegészítő támogatásra lehettek jogosultak. A lepárló a borok alkoholtartalma alapján 56,6–115 forintot fizethet a termelőnek literenként – olvasható a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának honlapján.

A magas hozzáadott értékű, a turizmushoz és a vendéglátáshoz szorosan kötődő bor- és szőlőtermelést különösen rosszul érintette a hazánkban hivatalosan március óta jelen lévő koronavírus-járvány. A Tokaji borvidék is része a nemzetközi elnevezésén Horeca szektorként ismert ágazatnak – nevét a hotels (szállodák), restaurants (éttermek), cafés (kávéházak) angol szavakról kapta –, amelynek felvevőpiacai tavasszal egyik pillanatról a másikra befagytak. Az akadozó hazai, de még inkább a nemzetközi értékesítési csatornák megszűnése miatt nem fogyott a pincékből a minőségi bor, és elmaradtak a tokaji különlegességekért jó pénzt fizető borturisták is. Üresek maradtak a fogadásukra felkészített panziók, éttermek és pincészetek, miközben szeptemberben már indul a következő szüreti szezon.

Hullott a furmint

A beláthatatlan anyagi károkkal és a termelők csődjével fenyegető helyzetben léptette életbe az Agrárminisztérium a zöldszüret uniós jogintézményét, amely lehetőséget kínál a termelőknek a vírus okozta túltermelési válsághelyzet enyhítésére. A borpiacon megjelent kínálati fölösleg kezelésére egyúttal támogatási forrást nyitottak a krízislepárlásra, amellyel az eladhatatlanná vagy nehezen értékesíthetővé vált borászati termékek készleteinek csökkentését támogatják. Öröm

az ürömben, hogy a lepárlásból gyógyászati célú alkohol is készülhet, amely a vírusjárvány egészségügyi kockázatainak csökkentéséhez járulhat hozzá.

Az agrártárca közlése szerint a júniusi határidőig 4249 hektárra igényeltek zöldszüreti támogatást a szőlősgazdák hazánkban. Az 1918 hektárral vezető Kunsági borvidék után Tokaj vidékéről jelentették be a legnagyobb területet: 874 hektárt. Ebből – a tokaji hegyközség elnöke, dr. Molnár Péter adatai szerint – végül 729 hektáron, az 5814 hektárnyi borvidék területének mintegy 13 százalékán semmisítették meg a termést. A legnagyobb veszteség e tekintetben a tokaji vezérfajtát, a furmintot érintette.

A korai kényszerszüretért meghatározott és a tokaji minőséget a kiemelt kategóriába soroló agrárminisztériumi rendelet alapján hektáronként jóval magasabb támogatást kaptak a termelők, mint az ország más borvidékein. A hegyközségi elnök szerint azonban elkerülhetetlen volt ez a válságkezelő intézkedés, mert nemcsak a kisebb ültetvényeken gazdálkodó, bizonytalan értékesítési lehetőségek elé néző gazdák kerültek most bajba – a hegyaljai szőlőterület mintegy felét 2–3000 kistermelő műveli meg –, hanem egyes vezető pincészeteket is komoly anyagi veszteség ért a váratlan piacvesztéssel.

Fennmaradó ültetvények

Az idei felvásárlási árak alakulásáról dr. Molnár Péter még korainak tartja a találgatást.

Az általa jelenleg a sokévi átlagnak megfelelő érési idejűnek ígérkező évjáratra tekintettel viszont kedvezőnek gondolja, hogy a piaci dekonjunktúra idején csökkent a várható termés mennyisége. Így nem várható túlkínálat sem a szőlő-, sem a borpiacon, ami kedvezőtlen változást hozhatott volna a tokaj-hegyaljai borok piacán.

– A zöldszüret intézménye nem ördögtől való, még ha az éretlenül leszedett és megsemmisített szőlő fájdalmas látvány is a termelőknek.

Az erre kapható támogatás átmeneti biztonságot ad a piaci egyensúly megtalálására. Alkalmat kínál arra is, hogy a szőlőbirtokosok átgondolják a termőterületük fajtaválasztékát, a szőlőművelési módot, és új utakat, módszereket keressenek a válsághelyzet hatásainak csökkentésére – mondja Bacsó András tolcsvai borász, cáfolva ezzel azt a szőlőtermelésben járatlanok között közszájon forgó vélekedést, hogy a zöldszüret támogatásával az unió a tönkre akarja tenni a hazai borvidékeket.

Nem kell kivágni

– Ha ezzel a lehetőséggel élhettek volna már évtizedekkel ezelőtt, a tömegbortermelésre átállított borkombinátos időkben, nem kellett volna

a rendszerváltozás után újraépíteni a minőségi tokaji márkát – teszi hozzá.

– A zöldszüreti támogatás további előnye – vélekedik –, hogy a túlkínálat miatt nem kell kivágni ültetvényeket, fennmarad a művelési kényszer, ami biztosítéka a borvidék fenntarthatóságának. Fontos szerepük van ebben azoknak a kistermelőknek, akik éltetik Tokaj-Hegyalját, ahol a családokban apáról fiúra száll a szőlő és a bor szeretete. Az az évszázadokon átívelő borkultúra, ami számos krízist és válságot túlélt már, a mostani járványhelyzetet is át fogja vészelni – jósolja Bacsó András, aki már a két hét múlva esedékessé váló próbaszüretre készül. Annak eredményéből már következtetni tudnak arra, hogy az egyes fajtáknál mikor kezdhetik az idei szüretet.

(A borítóképen: Koba Petra nagyon szereti a szőlőt. A belőle készített bor piacát azonban igencsak befolyásolta az idei járványhelyzet)

Kapcsolódó cikkek: