A specialistákra van igény leginkább a munkaerőpiacon

A megyei kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztálya által közzétett legutóbbi, júniusi adatok szerint mintegy 4,1 ezer fő foglalkoztatására alkalmas üres állást jelentettek be a járási hivatalokban.

Az álláshelyeknek azonban alig harmada, 1300 származott a cégek és vállalkozások igényét tükröző elsődleges munkaerőpiacról. Beszédes azonban, hogy ezeknek a pozícióknak is több mint a felét, mintegy 750 ajánlatot bértámogatási igénnyel jeleztek a munkáltatók, az ilyen állások részaránya járásonként jellemzően 65–90 százalék között alakult.

Munkaadói oldalról a kereslet leginkább az építőipart érintette, amit a kereskedelmi és feldolgozóipari cégek, valamint a vendéglátóipari vállalkozások követtek. Az állások felére szakképzett dolgozók felvételét tervezték, egy-egy szakirányban többnyire 1–3 főt kerestek. Ennél nagyobb, 30–70 fős igény csak a vezeték- és csőhálózati szerelő, hegesztő, bolti eladó, pincér, pultos és kőműves munkakörök betöltésére irányult, de 10–30 fős közvetítési igény jelentkezett

a villanyszerelők, festő-mázolók, burkolók, ácsok, lakatosok, tehergépkocsi-vezetők, gépjárműszerelők, irodai adminisztrátorok, könyvelők és szállodai recepciósok iránt is.

Kisebb a létszámigény

– Nagyon sokat változott a munkaerőpiac az utóbbi fél évben. Lecsökkent a keresések száma, kisebb a létszámigény – mondta el tapasztalatait Kiss Krisztina, egy miskolci személyzeti tanácsadó cég tulajdonosa. – A járványügyi készültség fenntartása miatt nagy a bizonytalanság, ezért a kivárás jellemzi a munkaerőpiacot is. Akadnak gazdasági társaságok, amelyek még nem oldották fel a Covid-járvány idején meghozott kényszer­intézkedéseiket. Még mindig vannak olyan társaságok, amelyek rövidített munkaidőben dolgoznak, heti négy napot. Nem indítanak munkaerő-keresést, amikor saját dolgozóiknak sem tudnak elegendő munkát adni.

A tömeges munkaerő-kereslet, a 100 fő feletti toborzás jelenleg a partneri körébe tartozó multinacionális cégekre sem jellemző. A nagy társaságok is csak viszonylag kis létszámban igényelnek betanított munkásokat, operátorokat, viszont keresik azokat a speciális szakképzettségű munkatársakat, akikből egyébként is hiány van a munkaerőpiacon.

– A CNC-programozók, minőségbiztosítási mérnökök, hegesztők, technikusok, fém­ipari szakemberek, forgácsolók, esztergályosok olyan szakemberek, akikből az igényekhez képest kevés van a megyében – fogalmazott Kiss Krisztina. – Nyugat-Magyarország vagy a külföldi munka sokukat elszívta Borsodból, noha a bérezés tekintetében ma már nincs jelentős különbség az országrészek között. Azt azért hozzáteszi, hogy a nyugati határ felé több a multinacionális vállalat, szélesebb kínálatból tudnak választani a hiányszakmákban dolgozók, azonban most ott sincs nagyobb volumenű munkásfelvétel.

A miskolci személyzeti tanácsadó cég külföldre szándékosan nem toboroz munkavállalókat, mert megkereséseikben sok volt a bizonytalansági tényező.

– Jelen helyzetben a nyugat-európai országok is védik a saját munkaerőpiacukat, ezért viszonylag kevés az a cég, ami más országbeli munkavállalót igényelne – osztja meg tapasztalatait. – Akik korábban külföldön dolgoztak, a veszélyhelyzet feloldása után már visszamentek, és nem látom, hogy ezen a létszámon felül most többletkereslet mutatkozna.

(A borítóképen: Ritkábbak a toborzónapok. Felvételünk júliusban készült)