A meggyilkolt romákért égtek a gyertyák

Hangversennyel egybekötött megemlékezést tartottak a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknap alkalmából vasárnap délelőtt az Episztémé – Kutató, Közösségépítő és Kulturális Egyesület szervezésében.

Szentmise és koncert

A Juhász Ferenc mindszenti plébános által vezetett egyházi szertartás után Burai Laura és Kun Alexandra csellóművészek játszottak ismert zeneműveket. A megemlékezés végén arra kérték az egybegyűlteket, hogy gyújtsanak egy-egy gyertyát a roma holokauszt áldozataiért a templomban.

Háromezer ember halála

– Ma éppen 76 éve annak, hogy 1944. augusztus 2-án éjjel az Auschwitz-Birkenauban felállított koncentrációs táborban több mint háromezer romát gyilkoltak meg. A roma holokauszt, vagy romani nyelven porajmosz elpusztítást jelent, amely a II. világháború alatti európai népirtások között foglal helyet. A náci Németország ideológiája hierarchiát állított fel az emberi csoportok között, és a rangsor alján szereplő csoportokat kiirtásra szánta. A cigányság megbélyegzésének erőssége országról országra másképpen alakult, de minden cigányt érintett, akiknek egyetlen bűne az volt, hogy cigánynak születtek – hangzott el az Episztémé Egyesület szentmise előtt tartott megemlékezésén.

Kevéssé ismert tény

A roma holokauszt a magyar közvélemény előtt majdnem teljesen ismeretlen fogalom.

– Egy felmérés adatai szerint a válaszadók mindössze négy százaléka említette meg a holokauszt áldozatai között a zsidóság mellett a cigányságot is. Miközben a roma identitás megélésében a porajmosz egyre inkább meghatározó tényezővé válik. A romák tragédiája és az emlékezés a roma közösség újbóli egységét teremtette meg. A történelmi eseményhez kapcsolódó ma is aktuális üzenet az emlékezni muszáj, emlékeztetni muszáj erkölcsi parancshoz köthető. Romáknak és nem romáknak egyaránt kötelessége ez – fogalmazta meg Gulyás Klára, a szervező egyesület elnöke.

(A borítóképen: Burai Laura és Kun Alexandra csellóművészek)