Itthoni tudást tartalmazó export kell

Aktuális gazdasági helyzetkép – hazai és nemzetközi folyamatok. Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár ezzel a címmel tart előadást szerda délelőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén.

A neves professzorral még az előadást megelőzően beszélgettünk a koronavírus okozta gazdasági helyzetről, hazánk és benne Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc állapotáról és a kilábalás lehetőségeiről, irányairól.

Miben más a koronavírus okozta jelenlegi gazdasági válság, mint a 2008-as pénzügyi volt?

A jelenlegi válság teljesen más. Ez egy egészségügyi válság okozta gazdasági leállás, amely egyszerre jelent kínálati és keresleti problémát. Kínálatit, mert

a cégek, főleg az értékláncok nem kapnak alapanyagot, részegységeket, így nem tudnak termelni, de keresleti is, mert eltűntek a vevők a piacról. Hozzá kell azonban tennünk, hogy mindez ágazatfüggő: egyes ágazatok, például a járműipar, szinte teljesen leálltak, és az elemzések szerint nehezen fognak visszatérni a válság előtti állapothoz. Más ágazatok, például az informatika és a gyógyszeripar számára új piaci lehetőségek nyíltak. Mivel az egyes országok gazdasági szerkezete között jelentős eltérések vannak, ezért a gazdasági visszaesés is eltérően érinti őket. Nyilvánvalóan azok az országok vannak a legnagyobb bajban, amelyek gazdaságában nagy arányt képviselnek a válsággal leginkább érintett ágazatok, például a járműipar vagy a turizmus.

A magyar gazdaság mennyire vészelte át sikeresen a pandémiát?

Még nem vészelte át. Áprilisban az ipari termelés az előző évhez mérve 36,8 százalékkal, az export 43,4 százalékkal csökkent. Igaz, a májusi adatok már jobbak, de éves összehasonlításban az ipari termelés visszaesése 30 százalékos. A turizmus lassan beindulóban van, de az újra és újra megjelenő járványgócok és éttermi, szállodai korlátozások miatt reménykedni sem lehet a gyors visszapattanásban.

A legveszélyesebb dolog a munkanélküliség növekedése. Az első negyedévi érték 3,7 százalék, az áprilisi 4,1 százalék, ami jobb az EU27 átlagánál, ami 6,7 százalék, de így is nagyon magas. A munkanélküliség növekedése rossz hatással van a fogyasztásra, ami pedig az elmúlt években a GDP-növekedés egyik fő tényezője volt. Kulcskérdés lesz, hogy mi történik az év második felében: folytatódik-e az enyhe javulás, mennyi új munkahelyet teremtenek az új beruházások, bővítések, vagy csak a még meglévő munkaerő-megtartására lesznek képesek. Ez összefügg azzal, hogy hogyan alakulnak a piaci viszonyok, növekszik-e a protekcionizmus, ami nehezíti az exportot, és – ami a legfontosabb – visszatér-e újra, esetleg még erőteljesebben a járvány, ami újra megbénítaná a gazdaságot. Végül jelentős hatással lehet, hogy a GDP mintegy 10 százalékát kitevő EU-s források időben megérkeznek-e és azokat a gazdaság válságálló képességének erősítésére sikerül-e fordítani.

A kis- és közepes vállalkozások nagy része nehezebb időszakot élt, él át. Mire számíthatnak?

A kis- és közepes vállalkozások közül inkább a kicsik – a 10–49 fő között foglalkoztatók – és mikrók – a 0–9 fő között foglalkoztatók – vannak igazán nagy bajban. Ezt több felmérés is bizonyítja. Ezeknek a cégeknek kicsi a tartalékuk, gyakran csak a hazai piacra termelnek vagy szolgáltatnak, amely pedig összezsugorodott. Viszont ezeket érik el legkevésbé az állami mentőcsomagok. Az 50 és 249 fő között foglalkoztató közepes méretű cégek számára sokkal több állami mentőprogram készült. Pedig tudnunk kell, hogy a mikrocégek az összes cég 93 százalékát adják Magyarországon és a munkavállalók 32,6 százalékát foglalkoztatják. Ha ezek bajba kerülnek, azt megérzi a gazdaság. Ezért a mikro- és kis cégekre is célszerű lenne olyan, rájuk szabott programot kidolgozni, amely segítené közülük azokat, amelyek életképesek, amelyeknek vannak elképzeléseik a jövőről és meg akarják tartani munkavállalóikat.

Egy következő hullámot is kibírhat a gazdaságunk? Hogyan lehet felkészülni rá?

Az állami támogatás – az ingyenpénz – és az olcsó hitel is csak akkor segít a cégeken, és ezzel a gazdaságon, ha nem a túlélést, hanem a fejlődést, az innovációt támogatja. Ha olyan cégek is támogatást kapnak, amelyek már korábban is bajban voltak, nem tudtak megújulni, új piacokat keresni, a munkavállalóikat folyamatosan továbbképezni, akkor a ráfordítások nem térülnek meg. Ráadásul kevesebb jut azoknak a cégeknek, amelyek a kapott pénz nélkül is életképesek lennének, a pénz csak abban segíti őket, hogy még gyorsabban és innovatívabban tudjanak bekapcsolódni a válság utáni gazdaságba. Az állami pénzek leghatékonyabban azoknál a cégeknél hasznosulnak, amelyek nem még többet akarnak gyártani egy tömegtermékből, amely esetén a piacon csak árral képesek versenyezni, hanem – a többletforrás segítségével – új termékek, szolgáltatások előállítására lesznek képesek. Ezzel egyben hozzájárulnak a gazdaság szerkezetének korszerűsödéséhez, verseny- és válságálló képességének javulásához is. Ha sok ilyen cég lenne, akkor egy következő válságot is könnyebben vészelne át a gazdaság.

A magyar gazdaság export­orientált. Ha a célpiacainknak rosszul megy, akkor nem jók a kilátásaink. Mi lehet a recept?

Az exportlehetőségek javulása is összefügg a gazdasági szerkezet korszerűsödésével. Jelenleg az exportban nagy a külföldi cégek összeszerelő tevékenységéből származó termékexport aránya. Közgazdaságilag elég furcsa, hogy egy cég behozza, azaz importálja az itt összeszerelendő termékekhez a részegységeket, majd

az összeszerelt termékeket hazaviszi, és otthonról adja el a világpiacon. Mi pedig statisztikailag exportnak tekintünk egy cégen belüli termékmozgást. A gazdaság válságálló képessége szempontjából fontosabb lenne a magyar tulajdonú cégek valós exportja arányának növelése. Továbbá növelni kellene a nagy hozzáadott értéket, itthoni tudást és innovációt tartalmazó export arányát, ami javítaná a versenyképességet is. Fontos lenne tehát, hogy a gazdasági szerkezet úgy változzon, hogy egyre több magyar tudással és innovációval jelenjenek meg a hazai cégek a világpiacon, javítva ezzel a cserearányt és a külkereskedelmi egyenleget.

A vírus hogyan rendezi át a globális gazdaságot? Lehet-e Magyarország ennek nyertese?

A gazdasági szerkezet változására, a hazai hozzáadott érték és innovációtartalom növelésére azért is szükség lesz, mert a világgazdaság jelentős átalakulásban van. Változik a verseny természete is. Azok az országok, amelyek továbbra is a korábbi termékeikkel, szolgáltatásaikkal és a korábbi módszerekkel akarnak piacot szerezni, a lassítósávba kerülnek. Nemhogy új piacot nem tudnak majd szerezni, de a régi piacaikat is elveszíthetik.

Az Ázsiából származó importtermékek magas volumene miatt jelentős a kitettségünk. Ez hogyan csökkenthető?

Az Ázsiából származó megnövekedett import miatt romlik már hosszabb ideje a magyar termék külkereskedelmi egyenlege. Különösen Kínából ugrott meg jelentősen az importunk. Másrészt növelik az Ázsiából származó importunkat az összeszerelő üzemek ázsiai importbeszerzései is. Természetesen nem lehet cél, hogy mindent teljes egészében itthon gyártsunk le. A kereskedelmi kapcsolatoknak hatékonysági előnyei vannak. A jó stratégia az lenne, hogy minél inkább csak azokat a termékeket és szolgáltatásokat importáljuk, amelyeket itthon hatékonyan nem tudjuk előállítani, illetve amelyekre a hazai tudásbővítés szempontjából szükség van. Stratégiai fontosságú termékek esetén pedig veszélyes importra támaszkodni.

Ezt bebizonyította a válsághelyzet. Jó kezdeményezés a hazai egészségipar megerősítésére tett kormányzati kezdeményezés.

Várható egy újabb pénzügyi-gazdasági krízis?

A globális láncok helyzete érdekes kérdés. Most arról vitáznak a szakértők, hogy közelebb hozzák-e a globális láncok a messzire, elsősorban Ázsiába, ott is Kínába kiszervezett tevékenységeiket.

Ez azonban sok mindentől függ. A globális láncok azért térítik szét a tevékenységeiket a világban, mert ezzel költséget minimalizálnak, azaz profitot maximalizálnak. Ezért nem igazán érdekeltek abban, hogy drágább bérű országokba hozzák vissza a kiszervezett tevékenységeiket. De Közép-Európának sem lehet érdeke, hogy újabb egyszerű, alacsony hozzáadott értéket előállító, alacsony bérű munkahelyek jöjjenek itt létre. Régiónk gazdaságának a versenyképességét az javítaná, ha a nagy hozzáadott értéket előállító kutatás-fejlesztési, informatikai, szervezési, innovációs feladatokat telepítenék hozzánk a globális láncok.

Mit gondol, Borsod-Abaúj-Zemplén megyének és Miskolcnak milyen kitörési pontjai vannak és lesznek a jövőben?

Borsod-Abaúj-Zemplén megye a gyengébben teljesítő Észak-Magyarország régió tagja. Az átlagosnál magasabb a munkanélküliségi rátája – 2020 első negyedévében 4,4 százalék. Ez a megyék között a nyolcadik legmagasabb érték. Az első negyedben az egy lakosra jutó ipari termelés a 8. legmagasabb volt a megyék között, az egy főre jutó építőipari termelés tekintetében a 13., az egy lakosra jutó beruházási érték vonatkozásában pedig a 3. helyen volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Megjegyzendő azonban, hogy ez a 3. hely értékben csupán a budapesti érték 41,7 százalékát teszi ki. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 144,9 ezer forint jut egy lakosra, Budapesten pedig 347,4 ezer forint. Feltűnően nagy a megye lemaradottsága az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások számában. E tekintetben a megye az utolsó helyen van.

Hogyan tudja felvenni a versenyt Miskolc például Debrecennel?

A kitörési pontokat egy nem helyi szakembernek nehéz meghatároznia. Valószínűleg nem érdemes versenyre kelni Debrecennel, amelynek mások az adottságai és a földrajzi elhelyezkedése. Viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megyének van kiváló egyeteme, csodálatos történeti emlékhelyei és kiemelkedően értékes természeti környezetei is. A Felvidéken élő magyarokkal való együttműködés is jó lehetőségeket kínál. Szerintem fontos lenne a tudásalapú termelés és szolgáltatás területén előrelépni elsősorban a helyi magyar vállalkozások, elsősorban a mikro- és kis cégek megerősítésével és a felvidéki és a helyi vállalkozások kapcsolatainak bővítésével. Talán jobban ki lehetne használni a természeti adottságokat a minőségi ökoturizmus bátorítására.

Mit vesz figyelembe egy leendő befektető, ha beruházásról dönt?

Az attól függ, hogy milyen befektetőről van szó. Az erős gazdaságú országok cégei elsősorban költségminimalizálási céllal keresnek telephelyet a kevésbé fejlett országokban. Ez nemcsak a termelő, hanem a szolgáltató cégekre is igaz. Ezzel függ össze, hogy a megtermelt profitot általában haza is viszik. A magyar gazdasághoz a munkabérekkel és közterheikkel, illetve a világon nálunk legalacsonyabb társasági adóval járulnak csak hozzá. Ezért célszerű a helyi vállalkozások támogatása, amelyek helyben forgatják vissza a megtermelt új értéket. Bármilyen befektetőről legyen is szó azonban, vonzó számára a jó minőségű és hatékony infrastruktúra, a minél alacsonyabb szintű bürokrácia, a tiszta piaci viszonyok és a megfelelő tudású és mentalitású munkaerő.

Magyarországon jók a gazdaságpolitikai célok? Ha nem, akkor min kellene változtatni vagy finomhangolni?

A magyar versenyképesség a legfrissebb, az IMD svájci versenyképesség-elemző központ által készített tanulmánya szerint 2019-ről 2020-ra nem javult. A vizsgált 63 ország között a 47. helyen maradtunk. Ha a pozíciónkat javítani akarjuk, akkor azokra a területekre kell fejlődési célokat kitűzni, amelyeken a leginkább el vagyunk maradva. Ilyenek az innováció, a digitalizáltság, a felnőttképzés, a cégek stratégiai szemlélete és rugalmassága. Az ezeken a területeken való előrelépés azért is nagyon indokolt, mert a válság utáni új piaci környezetben éppen ezekre a jellemzőkre lesz nagy szükség. A meghirdetett gazdaságpolitikai célok, a költségvetési hiány és az adósságállomány, valamint a munkanélküliség csökkentése indokolt és jó célok. Finomhangolásra a beruházások területén, valamint a gazdasági szerkezetet érintő céloknál lenne szükség. A beruházásoknál növelni kellene a megtérülési, hatékonysági feltételeket, továbbá a gépi és építményberuházások túlhangsúlyozása helyett növelni kellene a tudás- és egészségügyi beruházások szerepét, mivel a jövő gazdasági sikereihez egészséges és nagy tudású lakosságra van szükség. A gazdasági szerkezet kapcsán pedig nagyobb szerepet kellene szánni a hazai kisvállalkozásoknak, illetve általában a nagy tudástartalmú, innovatív cégeknek és ágazatoknak.

(A borítóképen: Csath Magdolna: „nagyobb szerepet kellene szánni a hazai kisvállalkozásoknak...” )