A gyorsított per segíti az áldozatot

Elfogadta a Parlament a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslatot, így jelentős változás állhat be ezen a területen. A törvénymódosítást azt indokolta, hogy elérjék: a bűncselekmények áldozatai mielőbb kártérítéshez, sérelemdíjukhoz juthassanak. A bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényt 178 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés pénteken.

Új jogintézmény

Hajas Barnabás, az igazságügyi tárca államtitkára a javaslat vitájában elmondta, az új jogintézmény bevezetését az indokolta, hogy a bűncselekményekkel okozott kár megtérítésének a büntetőeljárási törvényben biztosított lehetőségét jelenleg alig használják ki az érintettek. Így a börtönzsúfoltsági eljárások kártalanítási pereiben megítélt 9 milliárd forintnak mindössze 10 százaléka került az elítéltek áldozataihoz. Az elfogadott törvény biztosítja, hogy a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos kártalanítási eljárásban – amelyet egy másik jogszabály 2020 végéig felfüggesztett – lehetőség legyen az áldozati kártérítések kifizetésére.

A több kártérítési és sérelemdíjas perben eljáró ügyvéd, dr. Lichy József elmondta, nagyon jónak találja a módosítást, ahol fel lehetett gyorsítani az eljárást, ott meg is tették, ennél jobban már nem is lehet. Ez hatalmas segítség a bűncselekmények áldozatainak.

A Parlament által elfogadott gyorsított per számos ponton eltér a polgári perrendtartásban foglalt szabályoktól. Az áldozat igényérvényesítése könnyebbé válik például a költségfeljegyzési jog biztosításával, és azzal is, hogy lehetősége lesz a saját lakóhelye szerint elindítani az eljárást. A börtönzsúfoltság miatti kártalanítási ügyben eljáró bírónak tájékoztatást kell nyújtania az érintetteknek.

Soron kívül

A gyorsított pereket a törvényszékek tárgyalják és soron kívül járnak el, a keresetet pedig nem kapcsolhatják össze más keresettel. A tárgyalást elsődlegesen elektronikus eszköz segítségével folytatják le, hogy az áldozatnak ne kelljen találkoznia a bűncselekmény elkövetőjével. Egyszerűbb esetekben a per tárgyaláson kívül is elbírálható, és a felek egyezsége is jóváhagyható tárgyaláson kívül. A másodfokú bíróság és a Kúria a fellebbezésről és a felülvizsgálati kérelemről ugyancsak tárgyaláson kívül dönt.

Dr. Lichy József ügyvéd több sérelemdíjas perben is képviselte a károsultakat, áldozatokat, így például a 2016 nyarán történt esetnél, amelyben egy miskolci pékségben a tésztakészítő gép bekapta és leszakította az ott dolgozó férfi egyik karját. De például ő képviseli a borsodnádasdi emberölésként elhíresült ügy áldozatának, Csengének a családját is a sérelemdíj kapcsán indított eljárásban.

Mint rávilágított: egy vagyoni kárt okozó ügy esetén, mint amilyen egy lopás, rablás, vagy éppen közlekedési baleset egyszerűbb volt eddig is a helyzet, hiszen a sértett kára összegszerűen megállapítható volt, így azzal kapcsolatban a büntetőügy során eljárni is egyszerűbb. Azonban az életellenes bűncselekményeknél, mint egy emberölés, vagy egy maradandó károsodást okozó testi sértés – netán egy fogyatékosságot, maradandó károsodást okozó munkahelyi baleset esetén – a büntetőbírók általában nem kompetensnek, hogy a sérelemdíjat (korábban kártérítési összeget) megállapítsák, így ezeket az ügyeket polgári peres útra terelték. Itt hoz most nagy változást a módosítás.

Nem tudták behajtani

– Nagyon nagy előnye, hogy a beadott ügyeket soron kívül kell tárgyalnia a törvényszéknek, ami nagyon meggyorsítja a tárgyalását. De az is roppant pozitív, hogy a költségfeljegyzési jog biztosításával már nem kell a sértettnek előre kifizetnie az illetéket, hanem azt majd az ügy végén a vesztes állja. Az illeték befizetése sokaknak okozott gondot eddig egy eljárás megindításánál. Probléma volt korábban, hogy míg mondjuk egy cég ellen indított sérelemdíjas eljárásban, mint az ominózus miskolci tésztagépes ügynél, mire évek alatt jogerős ítéletig jutott az ügy, addigra felszámolták a céget, így nem volt kin behajtani a megítélt díjat. Ugyanez áll az emberölések, testi sértések esetén is, itt az elkövető már börtönben ül, ami vagyontárgyai, ingatlanja, autója volt, azt közben átírták másra, így nem volt miből a sérelemdíjat behajtani – magyarázza dr. Lichy József.

Itt jön képbe a másik fontos változás, jelesül, hogy azok az elítéltek, akik a rossz börtönkörülmények miatt kártérítéshez jutnak nem fogják tudni ezt az összeget megtartani, ugyanis az általuk elkövetett bűnügy sértettje juthat majd hozzá a sérelemdíja kifizetése okán. Elég csak a közelmúltban nagy port felvert olaszliszkai lincselés utóéletére gondolni, ahol Szögi Lajos gyilkosai közül többen is kártérítési pereket indítottak, miközben a család hiába vár a 12 éve jogerősen megítélt összegre. Hetekig tartott az ügy körül a herce-hurca, hogy végül kinek a számláján fog landolni az ötmillió forint, amit ifjabb H. Dezsőnek megítéltek.

Másnap döntés

– Sajnos ezekre a börtön-kártérítési ügyekre több ügyvéd is specializálódott és futószalagon indították őket. Nagyon egyszerű dolguk volt a túlzsúfolt börtönök miatt, hiszen csak ki kellett kérniük, hogy hány négyzetméteres az adott cella, hányan vannak benne, és ha nem felelt meg az előírt személyenkénti négyzetméternek már nyert ügyük is volt. Mostantól beszámítási kifogást lehet benyújtani, és így az elítéltnek megítélt kártérítés egyenesen az ő áldozata, vagy annak a családjának a számlájára érkezhet meg. Az ügyeket nagyrészt elektronikus formában tárgyalják, ami nem csak azért könnyebbség, mert az áldozatnak nem kell a tettessel találkoznia, hanem azért is, mert jóval gyorsabb, hiszen nem kell az elítéltet előállítani, szállítani a tárgyalásra. Az is jó, hogy a felek egymás közti megállapodása tárgyalás nélkül is jóváhagyható, így gyakorlatilag, ha egyik nap beadják, másnap már döntés lehet. Amit az időhúzó tényezők közül ki lehetett iktatni, azt ez a törvénymódosítás ki is iktatott – tette hozzá dr. Lichy József.