A falvak a városok versenytársai lehetnek

A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos 2020. május 18-án kapott kétéves megbízatást. A megyénk településeit is érintő céljairól, terveiről beszélgettünk.

A városiasodás folyamata világtrend. Magyarországon 2015-ben a népesség 71 százaléka volt városlakó. Statisztikák szerint 2050-re ez az arány már 82 százalék is lehet. Tud ez ellen a tendencia ellen hatni a Magyar falu program?

Ez nemcsak meggyőződésem, hanem a program indulása, 2019 év eleje óta immáron tény. A programot Orbán Viktor miniszterelnök úr hirdette ki, és mivel ő, ha szabad így fogalmaznom, „falusi gyerek”, pontosan látja és érti a falvak helyzetét, problémáit. A program azt a célt tűzte ki, hogy növelje a falvak népességmegtartó erejét, erősítse a kistelepülési életformát és segítse a vidéki lakhatási lehetőségeket. Hosszú távú programként indult, de már az első év eredményei, például az úgynevezett falusi csok vagy a pályázatok iránti fokozott érdeklődés alapján azt látjuk, hogy a megfelelő igényekre reagál. A falusi csokot a program indulása óta eltelt nyolc hónap alatt tízezer család igényelte, mindösszesen 50 milliárd forint értékben, mely azt hiszem, magáért beszél.

A városiasodás folyamata a települések infrastrukturális fejlődésében is megjelenik. Javulnak az utak, a szolgáltatások és a közművek. Megjelennek a városi minőségi jegyek. A város és falu közötti különbségek elhalványulnak. Amennyiben a Magyar falu program ilyen ütemben tud folytatódni, milyenek lehetnek a falvaink például 2050-re?

Hiszek benne, hogy a program támogatásainak hála a magyar kistelepülésekkel együtt el fogjuk érni, hogy a falvak és nagyvárosok közötti választás ne életminőség és életminőség, hanem életstílus és életstílus közötti választássá váljon. Nem 2050-re, hanem sokkal hamarabb. Reményeim szerint a jövő magyar faluja egyszerre lesz modern és eredeti.

A Magyar falu program keretösszege idén 170 milliárd forint; befolyásolta a tervezett összeget a pandémia miatt kialakult veszélyhelyzet?

A Magyar falu programnak köszönhetően a tavalyi évben összesen mintegy 150 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg a hazai kistelepüléseken. 2020-ban pedig legalább 170 milliárd forint támogatást biztosít a kormány a falvakban élők életkörülményeinek javítására. A járványhelyzet szerencsére a program pályázatainál sem okozott fennakadást a tapasztalatok szerint. Vidéken az élet nem állt le, a pályázatok beadása folyamatos. A beruházások megvalósítása is jól halad. Persze ez nem csoda annak fényében, ha tudjuk, hogy a falusi ember, aki közelebb él a természethez, nem lepődik meg azon, ha a Jóisten néha megpróbáltatások elé állítja.

Egy év eleji interjúban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország kormánya eltökélt annak a célnak az elérésében, hogy megállítsa a magyarországi kistelepülések népességcsökkenését. Jelenti ez azt is, hogy folyamatosan jelennek meg új elemek a programban hozzárendelt kormányzati forrásokkal?

Pontosan. A programnak nagy előnye, hogy mivel hazai forrásokból táplálkozik, így lényegesen rugalmasabb, mint az Európai Unió által finanszírozott bonyolult, bürokratikus programok. Ennek köszönhetően jobban illeszkedik a valós igényekhez, és változni is képes. Éppen ezért például a tavalyi pályázati tapasztalatainkat mérlegelve indítottuk útra az idei pályázati rendszert, amelyben megmaradtak a népszerű elemek, de bővült is a rendszer olyan új elemekkel, amelyek a falvak elvárásai voltak.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakossága 2018-ban 640 ezer fő volt. Megyénk egyike azoknak a megyéknek a statisztikai adatok alapján, ahonnan folyamatos az elvándorlás a nyugat-magyarországi megyékbe vagy megyénk városaiba, elsősorban a megyeszékhelyre. Hogyan segítheti elő a települések támogatása a Magyar falu programon keresztül a családok, fiatalok megyén belüli maradását?

A falusi csok óriási lehetőség a falvak megmaradása szempontjából, hiszen soha nem látott mértékű vissza nem térítendő kormányzati támogatást kínál használt ingatlanok megvásárlásához és felújításához vagy akár meglévő ingatlan korszerűsítéséhez is. A falusi csok keretében a legtöbb támogatás Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe érkezik. Ennek köszönhetően Észak-Magyarországon már vannak olyan falvak, ahol 10 évvel ezelőtt még rohamosan nőtt az üresedő házak száma, míg mára elfogytak az üres ingatlanok, és ha időközben ürül is egy-egy, az jellemzően néhány hét alatt elkel.

2019-ben országos szinten 50 milliárd forint jutott útfejlesztésre, közel 400 kilométer útszakaszon valósult meg fejlesztés. 2020-ra is ennyivel kalkulálnak. Mennyi esett ebből megyénkre, illetve mennyi esik idén az útfejlesztésekből megyénkre?

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a tavalyi évben közel 37 kilométernyi mellékút felújítása történt meg vagy kezdődött el. Az idei évben a tervek szerint további 30,6 kilométernyi mellékút újul meg. És ne felejtsük el: itt csak az állami mellékúthálózat fejlesztéséről beszélünk, hiszen mindezen felül 41 településen újulnak meg önkormányzati, belterületi utcák.

Új elemként jelent meg a 2020-as Magyar falu programban a civil szervezetek eszközbeszerzésre és ingatlanfejlesztésre vonatkozó támogatása. Mit remélnek a civil szervezetek kedvezményezetti körbe való bevonásától?

Az országban működő hatvanezer civil szervezet mintegy egynegyede valamely faluban tevékenykedik. A falusi civil szervezetek szerves részei a falvak életének, rendkívül fontos közösségépítő munkát végeznek a kistelepüléseken. Különösen ezeken a településeken bír megtartóerővel egy jól szervezett közösség, az együttes cselekvésnek kereteket biztosító egyesület vagy alapítvány. A Falusi Civil Alappal tovább szeretnénk ösztönözni ezt a közösségépítő munkát.

A Magyar falu program pályázatai leginkább önkormányzatokra vonatkoznak. Hogyan látja, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mennyire aktívak az önkormányzatok?

Szerencsére azt látjuk, hogy magas a megyében a pályázati kedv. A megyében hatszáz nyertes pályázat volt a tavalyi évben, közel 6 milliárd forint összegben. Olyan fontos célokra került támogatás, mint az orvosi eszközök cseréje, óvodák és óvodaudvarok, faluházak, közösségi terek, orvosi rendelők megújítása, utak, járdák és ravatalozók felújítása vagy épp falugondnoki buszok beszerzése. Azt is hozzá kell tenni, hogy nemcsak önkormányzatok nyertek forrásokat fontos célok megvalósítására, hanem a falusi egyházközségek is, hiszen nagyon sok olyan üres plébánia- vagy parókiaépület van a falvakban, amely közösségi célokat szolgál majd a jövőben, és tudnunk kell azt is, hogy az egyházaink temetőket is tartanak fenn a falvakban. Ezen célokra egymilliárd forint érkezett a megye egyházközségeihez.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyét 358 település alkotja. Ebből jelentős azoknak a száma, amelyek 500 fő alattiak, és ahol a lakosság döntően szépkorú. Az ilyen településeket hogyan lehet egy modern városhoz viszonyítva versenyképessé tenni a fiatalok vagy kisgyermekes családok számára?

A célunk a falusi életminőség javítása. Tehát, ha egy fiatal pár vagy család a vidékre költözésen gondolkodik, ne gátolja a költözést az utak állapota, a munkahelyre való bejutás hossza vagy az olyan alapvető közszolgálatosokhoz való hozzáférés hiánya, mint az óvoda, bölcsőde vagy az orvosi rendelő. Azt látjuk, hogy sok fiatal egyébként szívesen élne falun, adott esetben a szülőfalujában, mert ott élnek a szülei vagy oda köti a gyerekkora. A Magyar falu program fejlesztéseinek hála vonzóvá válhat a falusi élet a fiatalok számára.

(A borítóképen: Gyopáros Alpár)