függőség

2020.06.26. 18:00

Semennyi az annyi hazánkban

Amíg a listára nem kerül fel, addig büntetőjogilag nem lehet fellépni egy-egy új szerrel szemben.

Bájer Máté

Más a kereskedelem és a birtoklás, és az sem mindegy, milyen szerről van szó.

– Amit a köznyelv illegális drognak nevez, a büntetőjog nyelvére lefordítva tulajdonképp két csoportra osztható. Van a kábítószer és az új pszichoaktív anyag – vezet be minket a témába dr. Sántha Ferenc ügyvéd, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense. – Az utóbbi kategóriába tartozik az úgynevezett biofű, a gina, valamint idesorolhatóak a különböző dizájner drogok is. A Büntető törvénykönyv, a Btk. is külön szabályozza a két drogfajtával kapcsolatos elkövetéseket.

A toplista változik

Az új pszichoaktív anyaggal történő bűncselekmények jelenleg enyhébben büntetendőek, noha az említett drog legalább annyira veszélyes, mint a kábítószerek.

– Míg a hagyományos kábítószerek, a heroin, kokain, marihuána hatásai ismertek, addig az új pszichoaktív szerek sok esetben még ismeretlen anyagokat tartalmaznak. Ezek a drogok jellemzően Kínából, illetve a Távol-Keletről érkeznek. Az ottani vegyészek gyakran változtatják a szerek összetételét, ezért a kábítószerekkel foglalkozó szakemberek számára nagyon nehéz ezeknek a drogoknak a hatását felmérni, előre jelezni. A pszichoaktív szerek veszélyessége ebben rejlik, valamint az is szerepet játszik, hogy ezek az anyagok olcsóbban beszerezhetőek, mint a klasszikus kábítószerek – fogalmaz az egyetemi docens.

A jog igyekszik lépést tartani a pszichoaktív szerek változásaival.

– A hazai büntetőjog szerint abban az esetben minősül egy szer új pszichoaktív anyagnak, ha egy ezeket összegző listára felveszik. A felvételt megelőzi egy értékelő tevékenység, amit hozzáértő szakemberek végeznek el. Amíg a listára nem kerül fel, addig büntetőjogilag nem lehet fellépni egy ilyen szerrel szemben. Ezért is változtatják előszeretettel az összetevőket a drogkészítők.

Birtoklás és kereskedelem

– A kábítószerekkel kapcsolatban két alapvető tényállás van: az egyik a kábítószer-kereskedelem, a másik a kábítószer birtoklása. Jogi szempontból a kereskedelem egyértelműen a súlyosabban büntetendő magatartásokat foglalja magába. Érdemes ezeket külön is nevesíteni: kínálás, átadás, kereskedelem és forgalomba hozatal. Ezt a négy magatartást nevezzük kereskedői vagy terjesztői típusú magatartásnak: alapesetben is 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha kábítószer-kereskedelemmel meggyanúsítanak egy terheltet, akkor többnyire a legsúlyosabb kényszerintézkedésre, tehát letartóztatásra kerül sor a bíróság részéről a büntetőeljárás kezdetén. Azt követően is nagyon gyakran végrehajtandó, tehát börtönben letöltendő szabadságvesztéssel zárul az ügy.

A másik típusú magatartás a kábítószer birtoklása.

– Ezeket is érdemes nevesíteni: kábítószer termesztése, az előállítás, a vásárlás, a tartás, és idetartozik a kábítószer behozatala, kivitele, illetve átszállítása az ország területén.

Dr. Sántha Ferenc elmondja, hogy abban az esetben, ha a tranzit- vagy előállítói magatartások haszonszerzési célból történnek, sok esetben bűnszervezetek keretei között, akkor már súlyosabb büntetést is vonnak maguk után.

Nulltolerancia

– A Btk. külön nevesíti a fogyasztás büntetendőségét is. Érdemes hangsúlyozni, hogy Magyarországon a drogfogyasztás vonatkozásában is használhatjuk a „nulltolerancia” kifejezést. Bármilyen kábítószer fogyasztása, beszéljünk akármilyen csekély mennyiségről is, bűncselekménynek minősül.

Ha az említett bűncselekményeket csekély mennyiségben követik el, abban az esetben enyhébb lehet a büntetés is.

– A hazai büntetőjogban is alkalmazható az elterelés jog­intézménye. Ha valaki csekély mennyiségű kábítószert fogyaszt, tart vagy szerez meg. Ilyenkor, ha a terhelt egy hat hónapig tartó megelőző, felvilágosító vagy függőséget ke­zelő foglalkozáson vesz részt, nem vonják felelősségre, feltéve, hogy előtte beismerő vallomást tesz. Fontos megemlíteni, hogy az elterelés csak a csekély mennyiségre alkalmazható.

A magyar büntetőjog nem tesz különbséget az úgynevezett lágy drogok, illetve a kemény drogok között.

– Ugyanazok a büntetési tételek vonatkoznak mindkét esetre – teszi hozzá dr. Sántha Ferenc. Elmondja azt is, hogy a hazai szabályozás szigorúság szempontjából vegyes modellnek minősül.

– Szigorú fellépést tesz lehetővé a kereskedői típusú magatartások esetében, de a birtoklási típusú magatartási formákra enyhébb szankciók vonatkoznak – összegzi a szakember.

Kapcsolódó cikkek:

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában