Egy elmaradt fesztivál margójára

A fesztivál irdatlan lendülettel indult, és az alapítók hihetetlen mennyiségű, minőségi munkát fektettek bele.

Müller Péter Sziámi elmondta, emlékszik, mennyit dolgozott azon, hogy a fesztivál koncepciója kerek legyen. Számtalan emberrel konzultált, megnézte a Bartók Plusz név valőrjét és jelenlétét a világban, és arra jutott, hogy igazi Bartók-fesztivál nincs. Szombathelyen egy nívós, műhelyalapú Bartók-fesztivál működött, de annak teljesen más volt a jellege, ezért minden lehetőség nyitott volt, hogy létrejöhessen „A Bartók Fesztivál” a világban.

Elmaradt születésnap

– Néhány napja került a kezembe Éder Vera fotóművész egy korábbi operafesztiválon készült zseniális képe, a szervezőkkel álldogálunk a művészbejárónál a „Fesztivál udvaron”. Ezt látva az ember első reakciója a súlyos hiányérzet. Főleg úgy, hogy az utóbbi években a fesztivál nemzetközi kommunikációjával foglalkozom, ami azt jelenti, hogy minden évben idelátogat hozzánk tizenöt-húsz külföldi újságíróstáb, és velük pont ott szoktunk bulizni, ezért föléledt a képzeletemben a hely.

Nagy öröme, hogy aktívan jelen lehetett a kezdeteknél, és a fesztivál vezetője volt, amikor az megszületett.

– Ilyenkor végiggondolom a történetet – mondja. – Nem csak azt, hogy a csudába, pont a huszadik szülinapot nem lehet megtartani. De ugyanakkor azt is néznem kell, hogy minek van a huszadik születésnapja. Ránézek a gyermekemre is, aki éppen most érettségizett, egy fejjel magasabb nálam, karateedző, azaz nem az a pici baba már, akit régen körbeforgattam, hanem egy felnőtt férfi. Azt szokták mondani, ha megszületik egy fesztivál, akkor szükség van tíz-tizenöt évre, mire azt mondjuk, hogy van, létezik és kikerülhetetlenné válik.

A Bartók Plusz története tehát az, hogy komoly nekibuzdulás után, ínségesebb időket is túlélve, húszéves lett, ami azt jelenti, hogy nagykorú és felnőtt.

Új idők új operái

– Kesselyák Gergely legalább két-három fantasztikus elemet belevitt a rendezvénysorozatba, ezeknek nagy jelentőséget tulajdonítok – szögezte le a fesztivál ötletgazdája. – Az egyik az Ezrek operája, ami hihetetlen hangulatú, nagyon komplex és erőteljes, pozitív mozzanat. Gyönyörűen sikerültek ezek az előadások. Ilyenkor tartanak egy beavató előadást, ahol mindenki megismerkedhet a művel, majd egy ezt követő napon a nézők ingyenesen megtekinthetik magát az operát, jellemzően a város valamely rendhagyó helyszínén.

– A másik, amit ugyanolyan erőteljes gondolatnak érzek, az a „Key to the Future”, a nemzetközi operaíró verseny. Talán nem tudatosult igazán, hogy mi vagyunk a kezdeményezők a világon, illetve Gergely. Megfogalmazott egy olyan kiáltványt, ami a zenés színház lehetséges új útjait és kiútjait tartalmazza. Tavaly az operaíró verseny győztesének, Albin Friesnek egyszerre volt bemutatója a Bartók Plusz Operafesztiválon és a bécsi Staatsoperben, ami komoly eredmény. A zsűriben olyan nagyságok ültek, mint Alekszej Ribnyikov és Eötvös Péter: fokozhatatlan színvonal. Úgy gondolom, bizonyított a fesztivál.

A világ most megállt egy időre, és az operafesztivált a jellegénél fogva nem lehet egy késő téli időszakban megrendezni, mert egy komoly városi ünnepről beszélünk, ahol szükség van a külső helyszínekre. Jelen kell lenni és éreztetni, hogy minőségi élet van a városban, és erre csak kellemes időben van lehetőség.

– Nemrég beszéltem Veres Pállal, Miskolc polgármesterével a fesztivál távlatairól, és abban bízunk, hogy ez a kényszerpihenő teret engedett az újragondolásnak. Ennek köszönhetően jövőre, ha minden jól megy, megerősödve indulunk újra, és többet nyerünk, mint amit elveszítettünk. Jelenleg pedig nagy szeretettel dolgozom tovább a nemzetközi kapcsolatokon, próbálok koprodukciókat összehozni, más fesztiválokkal kapcsolatot teremteni, intézem a sajtókapcsolatokat.

(A borítóképen: Müller Péter Sziámi)