A fegyverek „erejével”

Engedély nélkül tartható gumilövedékes pisztolyt és gáz-riasztó fegyvert használtak azok az elkövetők, akik nemrégiben Miskolcon és Mezőkövesden lövöldöztek pár napon belül. Utánanéztünk, mi lehet a pszichés háttere annak, ha valaki minden ok nélkül fegyvert ránt.

Örömforrás a bántás

– A kutatások alapján az elkövetők három csoportját különböztették meg – tudtuk meg Balogh Beáta klinikai szakpszichológustól. – Az egyik a pszichotikus csoport, akiket a köznyelv elmebetegnek titulál, a másik a pszichopatacsoport, a harmadik pedig a traumatizált csoport, amikor magát az elkövetőt is bántalmazták.

Amikor ilyen esetekről hallunk, általában azt gondoljuk, hogy biztosan a családja vagy valamilyen mentális megbetegedés miatt cselekszik így a támadó.

Mindhárom esetben szerepet játszik egyfajta mentális probléma, de a vizsgálatok szélesebb körét elemezték, hogy vajon milyen tényezők mutathatók ki a különböző csoportokba tartozó elkövetőknél.

A pszichotikusok általában a skizofrénia-spektrumzavarban, tehát valamilyen komolyabb elmebetegségben szenvednek, de érdekes módon a családi hátterük teljesen normális és rendezett. A pszichopatáknál minden esetben megjelent valamilyen személyiségzavar, de arra jutottak, hogy jellemzően a narcisztikus személyiségzavarban szenvedők azok, akik hajlamosak ilyen cselekedetekre, de érdekes módon a családi háttér esetükben is rendezett volt, foglalta össze a szakember.

– Mindegyiküknél kimutatták az empátia és a lelkiismeret teljes hiányát, illetve azt, hogy hajlamosak voltak a szadisztikus viselkedésre – jegyezte meg Balogh Beáta. – Ez azt jelenti, hogy mások bántalmazása kimondottan örömet okoz számukra.

A traumatizált csoportnál kimutatták, hogy korábban az elkövetők maguk is minden esetben erőszakos cselekedeteket, valamilyen abúzust szenvedtek el a saját családjukon belül.

– Azonban csak azért, mert valaki a három csoport valamelyikére jellemző tulajdonságokkal rendelkezik, önmagában még nem jelenti azt, hogy automatikusan elkövetővé válik – folytatta a szakpszichológus. – Ebből gondoljuk azt, hogy a személyiségbeli és a családi tényezőkön kívül léteznie kell még valamilyen egyéb kiváltó oknak is.

Feltűnésből

A tapasztalatok egyelőre azt mutatják, hogy a média nagymértékben befolyásolja ezeket az embereket.

– Az elkövetők szeretnék felkelteni a külvilág figyelmét – ecsetelte beszélgetőtársunk. – A média egyrészt mintát szolgáltat számukra, másrészt megadja a „15 perc hírnevet”, hiszen cselekedetükről részletesen beszámolnak, megismerjük a nevüket és azt, hogy milyen bűncselekményt követtek el. Ennek, főleg a pszichopaták esetében van nagy jelentősége, még akkor is, ha a tettükbe a végén esetleg ők maguk is belehalnak.

– A fegyver iránti fixáció mindenképpen magába foglalja az erőszak iránti fokozott érdeklődést – taglalta a pszichológus. – Ebben lehet jelentősége a büntethetőségi korhatár csökkentésének is. Ugyanis a törvény jelenleg 12 éves kortól teszi lehetővé a büntethetőséget. Minél inkább leszállítják a korhatárt, annál kevésbé működik a gátlás, mint visszatartó erő. A másik fontos szempont, hogy az elkövetők többsége a fegyverekben látja a saját erejének és a nagyságának a kifejezését. Jellemzően férfi elkövetőkről beszélünk, akik ezzel szeretnék a férfiasságukat fitogtatni.

A figyelemhiányon kívül mindhárom elkövetői csoportra érvényes, hogy szabályszegő típusok, mert a gátlások kevésbé érvényesülnek náluk, továbbá zavart, nehézkes és problémás a közösségbe történő beilleszkedésük.

– A megyénkbeli lövöldözésekhez hozzájárulhatott a koronavírus miatti karanténhelyzet, ami miatt hosszú időn keresztül el kellett térni a megszokott életünktől – mondja a pszichológus. – Ez alatt az időszak alatt megnőtt a bizonytalanság, a szorongás, fokozódott a tehetetlenség érzése, megnőtt a feszültségszint, mely agresszív viselkedésbe torkolhat.

Kapcsolódó cikkek:

(A borítóképen: Több tényező játszhat közre az erőszakos cselekményekben)