Teljesen megújul a parókia épülete

Felülről ázott, alulról nedvesedett – sokáig ilyen állapotok uralkodtak a Belvárosi Református Gyülekezet Palóczy utca 19. szám alatt található parókiájában. Szabó Sándor lelkipásztor elmondása szerint az épület az elmúlt évtizedekben annyira rossz állapotba került, hogy sokáig az is kérdéses volt megtartsák-e. Végül alapos statikai vizsgálatokat követően a szakértők javaslatára úgy döntenek, a költségesebb megoldást választják: felújítják ingatlanjukat, hogy ne éktelenkedjen egy újabb foghíj a történelmi belvárosban.

– A felújítás körülbelül tíz éve tart, mindig annyi munkát végeztettünk el, amennyire forrásunk volt. Azt viszont a lehető legmagasabb minőségben – fűzte hozzá a lelkipásztor.

Az elmúlt egy évtizedben mintegy 110 millió forintból kicserélték az épület teljes közmű-hálózatát, a nyílászárókat, megújult a tetőszerkezet, és statikailag is megerősítették az épületet. Szabó Sándor hozzátette, a felújítás végül is kormányzati támogatással fejeződhet be.

– Tavaly szeptemberben a telekhatáron álló fészer dőlt át a tetemvári gyülekezet szomszédos parókiájának az épületére. Ez követően kértem segítséget a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Bethlen Gábor Alapkezelőtől, akik végül december végén megítélték a befejezéshez szükséges ötvenmillió forintot. A forrásból befejezhetjük a belső terek kialakítását, az épület külseje is megszépülhet – mondta a lelkipásztor. A felújítást követően ismét lelkészlakások fognak működni a nagy múltú épületben.

Nem az első

Nem ez a református egyházi tulajdonban lévő épület az első, melynek felújítása Szabó Sándor nevéhez is kötődik. Ahogyan kérdésünkre elmondta, már jelen volt az egyházkerületi székházi alapkövének lerakásánál is, aztán rendszerváltozás után Mészáros István püspök mellett püspöki titkárként az 1945 után államosított egyházi ingatlanok – így többek között a Lévay József Református Gimnázium Kálvin János utcai épületének – visszavételénél közreműködött. Egyházépítő munkáját később is folytatta: nevéhez fűződik a 2003-ban átadott Nyilas Misi Ház megvalósítása, a Kossuth utcai református templom külső-belső felújítása is.

– Az 1989 előtti rendszerben nem is remélhettük, hogy egyszer így megerősödünk újra. Sok munkánk volt benne, de ma már látom értelmét! Nem éltünk hiába, hiszen valamit mégis építettünk földi tartózkodásunk rövid ideje alatt. Istennek legyen hála! – zárta a belvárosi gyülekezet lelkipásztora.

Híres lakója is volt

A most megújuló parókiaépület helytörténeti szempontból is fontos: itt élt egy időben családjával a belvárosi református gyülekezet alapító lelkész-püspöke, Enyedy Andor is.

„Az 1948-as államosítások után néhány évvel a kommunista rezsim úgy ítélte meg, hogy túl sok oktatási intézmény maradt a református egyháznál. Ekkor az egyházi vezetőkre próbáltak nyomást helyezni, hogy ajánlják fel önként azokat az államnak. A sárospataki református kollégium ügyében maga Rákosi Mátyás járt el: arra próbálta rávenni Enyedy Andort, hogy arra hivatkozva adja át az intézményt, hogy az egyház amúgy sem tudná azt fenntartani. A korábbi püspök erre levélben kérdezte a helyi gyülekezeteket, adják-e át a nagy múltú iskolát, akik sorban nemet mondtak.” – mesélte Szabó Sándor.

Enyedy Andort ezután menesztették püspöki tisztségéből, lelkészi állásából pedig „önként” kellett kérvényeznie a nyugdíjazását. A bosszú itt nem állt meg: 1953-ban a Tiszáninneni Református Egyházkerületet megszüntették, jelentős részét tiszántúliba olvasztották be, így egészen 1957-ig – az önállóság visszaszerzéséig – Tiszavidéki Református Egyházkerületként működtek tovább.