Tabu a Hámori-tó jege!

Bár az állóvizek jege többnyire valóban akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha vastagsága eléri vagy meghaladja a tíz centimétert, a Hámori-tóra akkor is tilos rálépni, ha tizenöt centis a jég – ezzel kereste meg szerkesztőségünket keddi cikkünket követően a tavat üzemeltető Garadnavölgyi Vízi Társulat.

Vanczák Zoltán ügyvezető elmondta, nagyon is rizikót vállaltak azok, akiket a múlt héten munkatársunk fényképezett, mint ahogyan bárki, aki bármikor a Hámori-tó jegére lép. A tiltást egyébként táblák is jelzik.

– Alapvetően három helyről lehet elérni a tó jegét: a két csónakázóstégről és a tó végi úgynevezett fenékleürítő műtárgytól, ahová lépcső vezet le. Mindhárom helyen ki van táblázva, hogy tilos a jégre menni. Úgy gondoljuk, ennek kellő figyelemfelhívásnak kellene lennie, mégis szinte minden évben vannak, akik nem tudnak ellenállni a csábításnak – mondta.

Saját érdekünk

A Hámori-tó fő feladata ugyanis a víztárolás, illetve a vízingadozás mérséklése. Ahogyan Vanczák Zoltán magyarázza, annak van egy „beömlő” és egy „elmenő” vize.

– A Szinva medrében a társulatnak minden körülmények között biztosítania kell az úgynevezett ökológiai vízmennyiséget, vagyis ha szükséges, a tóból engedünk le ehhez vizet. Télen is, ilyenkor pedig a jég alatt nem pontosan látjuk, hogyan változik a vízszint: ennek megfelelően a jégpáncél alatt lehet levegő is, de előfordulhat az is, hogy a bejövő víz alulról feszíti a jeget. Emiatt veszélyes a tó jegére lépni – részletezte a szakember. Elmondta azt is, hogy a tó korábbi gátőre látta leengedve a létesítményt, és elmondása szerint tizenkét forrás is táplálja azt, tehát a vízgyűjtő funkciót akkor is betölti, ha netán a Garadnán nem érkezne bele víz.

A Garadnavölgyi Vízi Társulat – melyet a miskolci önkormányzat mellett gazdasági társaságok és civil szervezetek alkotnak – 1988-ban éppen azért alakult, hogy a Hámori-tavat kezelje, illetve hogy megóvja az árvizektől Alsó- és Felső-Hámort.

Víztározó

– Besorolását tekintve egyébként a Hámori-tó ipari víztározó, melyekben alapvetően egyáltalán nem lehet sem fürdeni, sem pedig azok jegén korcsolyázni. Emiatt egyébként voltak érdekes szituációk is, néhány éve az egyik vállalkozó szeretett volna vízibicikliket is telepíteni, de mivel a jogszabályok szerint ez a tevékenység az úszás kategóriába van sorolva, ez a terv meghiúsult, és maradtak a csónakok – idézte fel Vanczák Zoltán.

A tó több mint kétszáz éves történetében persze sem az úszás, sem a korcsolyázás nem számított mindig tiltott tevékenységnek. Képek sokasága örökítette meg a tó jegén „mutatványozó” korcsolyásokat, sőt a kialakított strandot is.

– Ez tulajdonképpen egy móló volt, közepén egy vízilabda-pályányi vízfelülettel. Annak idején komolyan foglalkoztunk ennek a létesítménynek az esetleges felelevenítésével, de bele kellett törődnünk, hogy a korábban nem, ma viszont már létező rendelkezések miatt ennek már nincs realitása – zárta.

Tények

Aki a szabad vizek jegén tartózkodással kapcsolatos szabályokat megszegi, szabálysértést követ el. A rendőrség télen a jégbeszakadások miatt bekövetkezett balesetek és tragédiák megelőzése érdekében fokozott ellenőrzéseket tart.