Nemtanulás lehet a „jófejség”

Szinte mindennap olvashatunk a gyöngyöspatai szegregációs ügyről. A bíróság azért ítélt meg jelentős összeget a település roma fiataljainak, mert 2003-tól kezdve a község iskolájában szegregáltan oktatták őket, azaz elkülönítették az intézményben a roma és nem roma gyerekeket. Az ügy kapcsán rengeteg kérdés merül fel, többek között az, hogy milyen következményei lehetnek a szegregált oktatásnak.

Szélsőségesen

Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének főigazgatója kérdéseinkre válaszolva úgy fogalmazott:

– Általánosságban úgy látom, a magyar oktatás nagyon, sőt szélsőségesen szegregál. Az utóbbi évtizedben pedig a mértéke nőtt. Az oka jól leírható. Arról van szó, hogy a jobban szituált közép­osztálybeli vagy egyszerűen csak nem szegény sorsú szülők nem szeretnék együtt járatni a gyerekeiket a cigány tanulókkal. Különösen a mélyszegénységben élő, falusi cigány tanulókkal nem. Ezért a szülők mindent megtesznek, hogy a saját gyermekük más iskolába kerüljön. Általában kétféle szegregáció tapasztalható a magyar iskolákban. A kistelepüléseken az történik, hogy a jobban szituált szülők elviszik a gyereküket egy közeli, nagyobb településre, így a falusi iskolákban csak mélyszegénységben élő, többségében roma gyerekek maradnak. A másik gyakorlat, amikor az iskolák úgy próbálják meg megőrizni a jobban szituált tanulóikat, hogy az intézményen belül szegregálnak. Ez még kártékonyabb, mint az előbbi, hiszen a gyerekek naponta érzik, hogy őket elkülönítették – magyarázta a főigazgató.

Nincs húzóerő

Jelezte: ha a gyengébben teljesítő, szegény sorsú gyerekek külön osztályokba vagy iskolákba járnak, az a legrosszabb kilátásokkal kecsegtet a későbbi fejlődésük szempontjából. Hiszen nincs számukra húzóerő, nincs olyan minta a környezetükben, amihez alkalmazkodni tudnának. Ezekben az esetekben a gyerekek között kialakul egy iskolaellenes szubkultúra, a nemtanulás lesz a „jófejség”, és a diákok nehezen működnek együtt a pedagógussal.

– A társadalmi következmények pedig beláthatatlanok, hiszen a szegregáltan oktatott fiatalok nem szereznek megfelelő képzettséget, nem kapnak munkát a munkaerőpiacon, és nem tudnak kilépni abból a mélyszegénységből, amiben élnek – hívta fel a figyelmet Knausz Imre.

A gyöngyöspatai iskolának már új vezetése van, és az ottani pedagógusok a közelmúltban felvették a kapcsolatot a hejőkeresztúri iskolával. Köztudott, a hejőkeresztúri intézményben sikeresen nevelik-oktatják együtt a különböző neveltségű és képességű gyerekeket az úgynevezett Komplex Instrukciós Program segítségével. Munkájukért több elismerést is kaptak már, és 100 olyan iskolájuk van országszerte, ahol segítségükkel bevezették a módszert.

Kovácsné Nagy Emese, a hejőkeresztúri iskola igazgatója lapunknak elmondta: a gyöngyöspatai pedagógusok segítséget kértek tőlük, és már kétszer találkoztak is. Nemrég 12 hejőkeresztúri gyerek utazott Gyöngyöspatára, hogy az ottani diákokat táblajátékokra tanítsa. Azért éppen erre, mert a játék nagyon jól szocializál, a gyerekek tudnak egymással kommunikálni, megtanulják a nyerő-vesztő helyzetet, fejleszti a figyelmet és a koncentrációt.

– Azt tanácsoltam a gyöngyöspatai pedagógusoknak, hogy próbálják meggyőzni a szülőket, hogy az óvodából a teljes nagycsoport menjen át szeptembertől az iskolába. Gond ugyanis, hogy a nem roma gyereket elviszik a szülők Gyöngyösre vagy más településre. Pedig ha az óvodában jól megvannak együtt a gyerekek, akkor az iskolában is együtt lehet őket nevelni. Hiszen a cél az, hogy a település iskolája ne csak romaiskola legyen – vázolta helyzetet az igazgató.

Emlékszik? Miskolcon is volt per

2006 nyarán a debreceni ítélőtábla kimondta, hogy három miskolci iskolában is megsértették a roma gyerekek egyenlő bánásmódhoz való jogát. Az eljárást az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kezdeményezte (csakúgy, mint Gyöngyöspatán) a miskolci önkormányzat ellen, mert akkor még az önkormányzatok voltak az oktatási intézmények fenntartói. 2007-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság is elmarasztalta a miskolci önkormányzatot a szegregált oktatás miatt.