Egészen biztosan hazai

Vannak, akik szerint egyfajta nemzeti sertéslobbi lépett működésbe, mások úgy vélik, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt vezették be a zászlózás intézményét. A hivatalos ok prózaibb: uniós szabályozásról van szó, amit nálunk is alkalmaztak. Január 15-től kötelező a jelölés.

A vevők kitartanak

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 63 százalékkal nőtt 2019 január–márciusában az egy évvel korábbi mennyiséghez viszonyítva. A főbb felvásárlók Románia, Ausztria és Hollandia. Számos eladó attól félt, hogy a meglódult árak miatt visszaesik a kereslet a sertéshús iránt, vagy az ASP miatt választanak inkább csirkét az emberek. A fogyasztói kedvben azonban alig mutatkozik változás: hiába a drágulás, van olyan miskolci üzlet, ahol rekordnak számító forgalmat bonyolítottak le sertéshúsból az ünnepek alatt.

– Ilyen forgalmunk még nem volt, mint múlt év decemberében – mesélte lapunknak Papczun Ernő, a Búza téri Coop Árucsarnok boltigazgatója, akinek a véleménye szerint már kissé szolidabbak is az árak, mint néhány hónappal ezelőtt. A húspulton már A4-es lapok hirdetik a származási országot. A zászlók is érkeznek nemsokára. – Mi csak magyar sertésárut forgalmazunk, 100 százalékra tudom mondani, hogy másfajta zászlóra nem lesz szükség nálunk. A tőkehúst Felsőzsolcáról, Nagyhegyesről, Hajdúdorogról és Szerencsről kapjuk. A sertés féldisznó formájában érkezik, amit itt bontunk széjjel.

A kis boltokban nem kell

Vannak, akiket nem tántorít el a drágulás.

– Tragikusak az árak, de én így is sertéshúsevő maradtam – mondta Materényi Zsoltné, aki nem fél az ASP-től. – Gondolom a fertőzött húsok nem kerülnek forgalomba, ennek ellenére – ha tehetem – a magyar terméket részesítem előnyben. Abban valahogy jobban megbízom, bár ezt a zászlózást túlzásnak tartom. Nem elég, ha ki van írva?

A zászlók kitűzése jelenleg csak a sertéshúsnál kötelező, de csak az olyan boltokban, amelynek mérete meghaladja a 200 négyzetmétert. A Búza téri Vásárcsarnokban is körülnéztünk; az ottani húsüzletek szintén jól láthatóan feltüntetik a származási országot, a nemzeti zászlót azonban nem kell használniuk.

– A vásárlókat nem is a sertéspestis, hanem a magas árak rettentik vissza általában, bár így is sokan vásárolnak disznóhúst – mondta el érdeklődésünkre Csorba László hentes, aki azt is hozzátette, hogy ők is csak hazai sertéshúst forgalmaznak.

– Hozzánk valahogy minden bejön – hol sertéspestis, hol madárinfluenza –, ezért az ember már nem is tudja, mit vegyen, ami biztos jó – mondta Szekeres Béláné, aki épp tarját vásárolt.

Verseny eddig sem volt a pultokban, hiszen más származási országból érkezett húsokból általában nincs egyszerre kétféle. Legalábbis ez derül ki a zászlóügyet először megíró G7 riportjából, akik arról kérdezték Nébihet, hogy egy Szlovákiában nevelt, osztrák vágóhídon levágott, de Magyarországon forgalmazott sertéskarajra milyen zászlót kell kitűzni. A válasz szerint a tartás és a vágás helye dönti el a kérdést – ha ez különböző országban történt, azt is meg kell jelölni.