Szobanövényeink télen

Borús, szomorú az időjárás már több, mint egy hete, ez pedig nem csak a kedvünkre nyomja rá a bélyegét. Amellett, hogy az emberi szervezet számára is szükség van a napfényre, hogy megfelelő D-vitamin-szintet tartson, a növények egyik alapvető „tápláléka” is a fény, a napsütés, amiből bizony ők is hiányt szenvednek.

Szomjaztatás, tápanyag

Nyáron, aki csak teheti, növényekkel díszíti a kertjét, udvarát, teraszát, erkélyét, balkonját. A legtöbben a szobanövényeket is kiköltöztetik nyáron, hogy közvetlenebbül érhesse őket a nap és a friss levegő, és így jobban fejlődhessenek. Az ősz beköszöntével azonban sokaknak jelent gondot, hogy hová tegye té­lire a virágokat, amelyek a szabadban nem maradhatnak. Főleg, ha – mint ezen sorok írója – hajlamos arra, hogy túlvállalja magát a virágokból a folyamatos szaporítással…

Nézzük akkor először is a balkonnövényeket, amelyek nagyrészt – vannak persze érzékeny fajták, amelyekre ez nem igaz – igénytelenebbek, mint a szobanövények, így könnyebb számukra helyet találni télire. A lényeg, hogy legalább 10-15 fok legyen abban a helyiségben, ahová kerülnek (bár már a 6-8 fok is elegendő lehet nagy részüknek), és hogy némi fényhez azért jussanak. Bár odafigyelést igényelnek ilyenkor is a növények, de nem lehetetlen feladat jól átteleltetni őket.

Az évelő balkonnövények között több is akad, amelyik visszametszést vagy ritkítást igényel a telelőhelyre rakás előtt. Ha a hajtásokat visszavágjuk, kevesebbet párologtat a növény, ez a ritkább öntözés miatt is fontos télen. A fő szabály, hogy igyekezzünk visszafogni az életfunkcióit a növénynek, hogy ne induljon fejlődésnek, mert az túl nagy energiafelhasználást jelentene számára.

Ezért nem kell túl gyakran locsolni, ahogy mondani szokták, kicsit szomjaztatni kell a növényeket a telelőhelyükön. A megmetszés, igazítás, esetleges átültetés után ha végleges helyükre kerülnek, nem árt egy általános kártevő elleni permetezés számukra, még akkor is, ha nem láttunk ilyet rajtuk.

Más törődés kell

Noha azt gondolnánk, hogy a lakásban tartott növényeknek mindegy, hogy milyen évszak van, hiszen mindenképpen melegen vannak, ez cseppet sincs így. Egyrészt a két évszak jelentős különbségeket hordoz magában a szobanövények számára is, másrészt sok közülük vegetatívabb életjeleket mutat telente. Hiába van télen-nyáron majd’ ugyanolyan hőmérséklet a lakásban, télen a fűtés miatt a lakás magasabb részein – ahol általában a növények helyet kapnak – jóval melegebb van, és szárazabb a levegő. Télen kevesebb napfény éri lakásunk díszeit, a szobanövényeket, így ilyenkor visszafogottabban növekszenek vagy virágoznak. A lakás levegőminősége is más lesz, mint nyáron, kevesebb vagy éppen több a szén-dioxid attól függően, hogy mennyi növény van. Kevesebbet szellőztetünk ilyenkor, így állottabb a levegő, kevesebbet mozognak a levelek, hiszen nincs olyan levegőmozgás, széljárás, ami szintén kell ahhoz, hogy jól fejlődjenek. Kevesebb vízre is van szükség, hogy ne hűtsük le túlságosan a földet, emiatt viszont a gyökérműködés is lelassul, kevesebb tápanyagot vesznek fel. Nem lehet tehát ugyanazt a bujaságot, fejlődést elvárni szobanövényeinktől, hiszen ilyenkor azok is megpihennek.