Borsod-Abaúj-Zemplén

2019.11.26. 20:00

A szalámiindexen látszik jól a sertéshús drágulása

Brutális módon emelkedett az utóbbi időben a sertéstermékek ára. A pestis a ludas.

Szaniszló Bálint

Panaszkodik a vásárló, panaszkodik a húsfeldolgozó vállalkozó, minden eddigit meghaladó módon emelkedik a sertéshúsból készült termékek ára. A világ több pontján, így hazánkban is megjelent – igaz csak a vaddisznókban – a sertéspestis, ami alaposan felborította a húspiacot.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszere az egyik sertéshúsból készült késztermék, a téliszalámi fogyasztói árát vette alapul, amely egyetlen hét leforgása alatt brutális mértékű emelkedést produkált a hazai üzletláncoknál. Míg a 45. héten – vagyis három héttel ezelőtt – a téliszalámi kilója 7343 forint volt átlagosan, egy héttel később már 8 százalékkal magasabb áron, 7922 forintért lehetett hozzájutni a sertéshúsból készült termékhez. A korábbi hetek adatai alapján ez rekordnak tekinthető. Az év elejétől őszig egyébként 10-16 százalékkal drágult a sertéshús, a húskészítmények 6-8 százalékkal drágultak.

Beütött a sertéspestis...

Az afrikai sertéspestis halálos a sertésekre, de az embert nem fenyegeti. A betegség viszont Ázsiában már teljes vaddisznócsordákat irtott ki. A kínai hatóságok nagyjából 1,2 millió disznót pusztítottak el az elmúlt szűk két esztendőben, hogy így próbálják kordában tartani a betegség terjedését. Pedig Kína adja a világ teljes sertéshús termelésének jó kétharmadát...

Minden bizonytalan

Miközben Magyarországon is egyre több helyről érkeznek hírek, hogy sertéspestissel fertőzött vaddisznókat találtak, sőt egy kiszivárgott jelentés szerint egyes megyékben az összes háztáji sertés leölésére is volt javaslat, eddig valamelyest sikerült kordában tartani a kór hazai terjedését, illetve továbbtejedését a háziszertés-állományra.

Azt viszont nem sikerült megakadályozni, hogy a sertéspestis bedöntse a húspiacot. A Központi Statisztikai Hivatal adataqi szerint közel harmadával nőtt a vágósertés termelői és a darabolt sertéshús feldolgozói értékesítési ára az ősz elején. A rövidkaraj fogyasztói ára átlagosan például 9, míg a sertéscombé 18 százalékkal nőtt egy év alatt a szeptemberi adatok szerint.

Ha az év elejétől szeptemberig terjedő időszakot vizsgáljuk akkor azt állapíthatjuk meg, hogy 10-16 százalékkal drágult a boltokban a sertéshús, a húskészítmények ára pedig 6-8 százalékkal emelkedett.

Óvatos kalkulációk

Mindenki – a termelő, a húsfeldolgozó, illetve leginkább a fogyasztó – érzi a pénztárcáján a világpiacot felforgató afrikai sertéspestis hatását. Szakemberek szerint ráadásul az áremelkedés nem áll meg, különben sorban bedőlnének a magyarországi húsfeldolgozó cégek, akik – a hírek szerint – a drágulás ellenére sok-sok milliárdos veszteséget hoztak össze már az első háromnegyed évben.

Érdekes módon idén február elején volt a legalacsonyabb az élősertés felvásárlási ára, azóta viszont 44 százalékkal drágult az alapanyag. Az sem mellékes, hogy az önköltség másik fontos eleme, a bér ugyancsak kétszámjegyű mértékkel nőtt.

A vágóhidak tapasztalata szerint időnként most is stagnál az élő sertés ára. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint az átadási árak csak kicsit emelkedtek, vagyis a kereskedők hajlandók kicsit többet fizetni a beszállítóknak. A kereskedők próbálják visszább venni az áremelési törekvéseket, néhány esetben úgy tűnik, hogy saját árrésükből engedtek valamennyit, hogy – az ő meglátásuk szerint – drasztikusan ne kelljen átírni a boltokban az árcédulákat. Másik kérdés, hogy a boltba betérők többsége bizony sokszor drasztikusnak ítéli ezt az áremelkedést is.

Hogy végülis mennyi idő alatt gyűrűzik át a fogyasztói árakba a költségnövekedés, megjósolhatatlan. Mindez független attól, miként áll a sertéspestis helyzete az országban, hiszen az óvatosság eleve visszafogottá tette a nemzetközi piacokat is.

Magyarország tehát – a jelentős és egészséges sertésállománya ellenére – a jelenlegi állás szerint inkább elszenvedője, mint haszonélvezője a helyzetnek. A nagy sertésfogyasztó Kína ugyan óriási keresletet támaszt, hajtja az importot, ám nem kér a magyar sertésből, mert noha hivatalosan magyarországi sertéstartó telepen nem mutatták ki a rettegett vírust, csak vaddisznókban, attól még tavaly április óta érvényes az importstop.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában