Értékelték a megoldásaikat

Vajon mi a közös egy autóbuszon utazó borozgató dáma, egy, a szájkosár viselésétől pszichésen összeomló csivavával buszozó hölgy és egy diákbérlettel jogtalanul utazgató fiatal esetében? Eláruljuk: az, hogy az utazási feltételeket egyikőjük sem tartotta be, valamint az, hogy a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK) munkatársai mindegyik ügyre találtak egy-egy megnyugtató megoldást. Még úgy is, hogy ezek az esetek meg sem történtek, csupán szituációs feladatként kapták őket a harmadik alkalommal megrendezett Közúti Utaskapcsolati Dolgozók Országos Vetélkedőjének csapatai.

A megmérettetést a Volán Educatio Zrt., a Volán Egyesülés és a Közlekedéstudományi Egyesület közösen szervezte meg, és azon az MVK csapata – Borosnyai Virág forgalomirányítási csoportvezető, Csüriné Ficsura Andrea lakossági és üzleti értékesítési csoportvezető, valamint Kovács Krisztina ügyfélszolgálati irodavezető – ugyan szoros versenyben, de első helyen végzett.

Vaskó Tiborné operatív igazgató – a kis csapat felkészítője – érdeklődésünkre elmondta, már a korábbi versenyeken is indultak, azonban ilyen jó helyezést korábban még nem értek el.

Volt összhang

– Talán az volt a sikerünk titka, hogy mi nemcsak szeretünk együtt dolgozni, de jól is ismerjük egymást, így nagyon jó összhang volt közöttünk a feladatok megoldása során – tette hozzá Csüriné Ficsura Andrea.

A kétnapos verseny elméleti teszttel kezdődött, ahol utasjogi, ügyfélkapcsolati és kommunikációs kérdések szerepeltek. A második feladat pedig az volt, hogy ötperces időkeretben egy különleges, kreatív elemeket is tartalmazó cégbemutatót prezentáljanak, amiben a társaság múltjára, jelenére és jövőjére vonatkoztatva is szerepeltek utalások három szakterületet – a bérletértékesítést, a jegyellenőrzést és az ügyfélszolgálatot – középpontba helyezve.

– Mi egy vicces családi jelenet keretében mutattuk be az MVK százhuszonkét éves történetét és a jövőképét. A bemutatkozás alapötletét az adta, hogy Krisztina három, Virág kettő, Andrea pedig egy évtizedes céges tapasztalattal rendelkezik. Így aztán munkatársaim egy, a technika vívmányaival küszködő és szlovák nyelven utastájékoztató nagymama, a modern és cserfes bérletpénztáros anyuka, illetve a kíváncsi „okostojás” unoka szerepét vették fel. Az előadáson a zsűri nemcsak nagyon jól mulatott, de végül a legmagasabb pontszámot is nekünk adta – tette hozzá az operatív igazgató.

Kezelni kellett

Ezután következtek a már emlegetett, elsőre talán humoros szituációk, melyeket kezelni kellett. A csapattagok azt mondták, a nehézséget az adta, hogy ők is akkor szembesültek a feladatokkal.

– A képzeletbeli utasokat profi színészek játszották, és elsőre nekünk is nagyon vicces volt a helyzet, viszont kezelni kellett őket. Mi arra helyeztük a hangsúlyt, hogy jegyellenőrként, járművezetőként és ügyfélszolgálatosként (ezekbe a szerepekbe bújtak a hölgyek – a szerző) úgy találjunk megoldást a problémákra, hogy az üzletszabályzatot is betartatjuk, és az emberi tényezőt sem hagyjuk figyelmen kívül – mondta Kovács Krisztina.

Bár minden csapat kreatív megoldásokra törekedett, a szakmai és a csapatok által delegált úgynevezett társadalmi zsűri végül az MVK-sok megoldását találta a legtöbb pontra érdemesnek. Borosnyai Virág azt mondta, munkájuk során napról napra fel kell készülni egy-egy hasonló szituációra, ráadásul arra is, hogy több panaszt egymással párhuzamosan kell kezelni.

– Ezekre is jó gyakorlatokat láttunk a kollégáktól, tehát tapasztalatcsere és kapcsolat­építés szempontjából is nagyon hasznos volt ez a lehetőség – tette hozzá.