Szöveggyár a Factoryban

Szerdán ért véget a Szöveggyár irodalmi tábor, amit a Műút folyóirat szervez minden évben a 16–19 éves korosztály alkotói számára.

Fontos, hogy megtanuljuk a kritikát elfogadni egymástól.

A négynapos rendezvény kiváló lehetőséget nyújt a fiatal költők számára, hogy a folyamatos műhelymunka és a különböző szakmai előadások, beszélgetések révén fejlesszék képességeiket. A tábor résztvevőinek alkotásai nem csak írott formában maradnak fenn: műveiket a táborozók egy közösségi rádió stúdiójában rögzíthetik, s ezeket a hangfelvételeket a Műút portálja is publikálja majd.

„A Szöveggyár korábban nagyobb, komplex projekt­nek volt a része. Legutóbb szerveztünk őszi tábort is, ahol a lírai műhely foglalkozásait már Mezei Gábor, a folyóirat jelenlegi szépirodalmi szerkesztője tartotta” – árulta el Zemlényi Attila, a Műút folyóirat főszerkesztője.

A fejlődés íve

A napi műhelymunkát Mezei Gábor vezette, aki szerint konkrét tematikus gócpontja nincsen a tábornak.

– Fiatalok jelentkeztek idén is, akik saját verseiket hozták. Velük dolgozunk folyamatosan. Próbáljuk összeépíteni az olyan évek óta futó, Műút körüli programokat és felületeket, mint a portál vagy a Deákpoézis, ami egy középiskolások számára rendezett líraverseny. Azok közül, akik ott jó eredményt értek el, ebbe a táborba is sokan eljöttek. Az ilyen rendezvényeket tehát igyekszünk szépen egymásra építeni. Az a célunk, hogy ezek a fiatalok a későbbiekben szerzői is lehessenek a lapnak – vallja a folyóirat szépirodalmi szerkesztője, emellett szót ejt arról a fejlődési ívről, amit a műutas programok során tapasztal:

– Vannak olyan visszatérő résztvevők, akikkel már régóta dolgozunk együtt. Az ő esetükben kézzelfogható a változás. Fontos rámutatni a szövegben lévő lehetőségekre, hogy a megfelelő vélemények nyomán még inkább kibonthassák azokat. A foglalkozások célja, hogy eljussunk arra a szintre, hogy ezek a szerzők már különböző folyóiratokban is közölhessenek.

Különleges beszélgetések

Az idei tábort olyan meghívott vendégek látogatták meg, mint Fehér Renátó költő, a Hévíz irodalmi folyóirat szerkesztője, Kőrizs Imre költő, klasszika-filológus és Korpa Tamás költő, irodalomkritikus, a Fiatal Írók Szövetségének elnöke.

Tellinger András, a Műút dizájnfelelőse a lapkiadás grafikai oldalával ismertette meg az ifjakat.

A tábor vendége volt még Tóth Czifra Júlia, a Kalligram kiadó munkatársa, aki arról beszélt, milyen folyamaton esik át egy kézirat, míg végül könyv lesz belőle.

Csernobili környezet

– Másodjára vagyok a Szöveg­gyárban – meséli a tizenkilenc éves Fancsali Kinga, aki a következőképpen értékelte tapasztalatait: – Tavaly ősszel még nem tudtam, mire számíthatok. Most már jobban ismerem a többieket, és könnyebben elfogadom a kritikájukat, én is bátrabban szólok hozzá az ő verseikhez. Idén érezhetően jobb a szövegminőség. Szerintem azok, akik legutóbb is részt vettek a táborban, sokat fejlődtek november óta.

A négy nap folyamán a táborozók egy saját versükkel foglalkoznak, azt dolgozzák készre. Ebből a szempontból a rendezvény szíve a kéziratfal volt, ahová a tábor elején kitették az alkotásokat, és mindenki odaírhatta véleményét, meglátásait.

– A tábor egyik legérdekesebb sajátja az indusztriális környezet. Meglátogattunk egy óvóhelyet is, ami kicsit olyan volt, mint a csernobili katasztrófaturizmus. A négy nap során kiemelt szerepet kap az a fajta szellemi intimitás, ami kicsit felülírja a hagyományos mentor-tanítvány foglalkozásokat. Itt fontos a körkörös elfogadás, hogy megtanulják elfogadni a kritikákat egymástól, és bátrabban osszák meg véleményüket egy-egy társuk munkájáról is. Sűrű napokon vagyunk túl – összegezte az idei Szöveggyárat Zemlényi Attila.