Pereg a cserép, omlik a kémény

– Katasztrófa, ami itt van! Nem tudom, kinek az ötlete volt, hogy a falu főutcájára tereljék a 3-as út forgalmát, de ez szinte elviselhetetlen! Olyan, mintha egy autópálya mellett élnénk – háborog Horváth Vilmos, aki épp a babakocsit tologatva próbálja elaltatni kisbabáját. Ez jelenleg szinte lehetetlen feladatnak látszik, hiszen a főutcán laknak, és a házuk előtt szinte egymást érve suhannak el a kamionok, tartálykocsik, teherautók, furgonok és személyautók, de még egy termetes traktor is átzötyög előttük.

A novajidrányiak problémáját az okozza, hogy július 31-én a falu főutcájára terelték a 3-as út teljes forgalmát, mivel a települést elkerülő utat lezárták az M30-as autópálya építése miatt. Ráadásul a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tájékoztatása szerint ez így lesz még másfél évig.

Vilmos tovább sorolja a panaszokat.

– Ez nem maradhat így. Nemsokára kezdődik az iskola, óvoda, mi történik, ha valamelyik gyerek egyedül jön haza az iskolából? Biztos, hogy baleset lesz a vége. A gyerekek még meggondolatlanok, nem ismerik a közlekedési szabályokat, és a veszélyérzetük sem olyan, mint a felnőtteknek. Nagyon félek, hogy a faluban több baleset is lesz a forgalmas főút miatt. Többször láttam már, hogy bár a járműveknek pirosat mutatott a lámpa, de meg sem álltak, robogtak tovább. A felnőtt előbb körülnéz, és csak akkor lép le az útra, ha látja, hogy biztonságos, de a gyerekek nem ilyenek, ők elindulnak, ha nekik zöld van. Arról nem is beszélve, hogy a házunk folyamatosan rezeg a több tonna súlyú kamionok miatt. Attól félek, hogy a falak megrepednek – sorolja elkeseredve Vilmos.

Tragédiától félnek

Hazaér az édesapja, Horváth Attila. Ő sem fogy ki a panaszokból

– Már kihívtam a tévét, hogy nézzék meg: ott a 30-as tábla, de van, hogy 100-zal robognak el itt a hatalmas járművek. Nem értem, miért nem építettek inkább egy ideiglenes elterelő utat. Nézze meg a ház tetejét! Folyamatosan peregnek le a cserepek a rezgés miatt, a kéményt is le kellett bontanom valamelyik nap, hogy nehogy a szomszéd kocsijára zuhanjon. Éjszaka sem csillapodik a zaj, a gyerekek felébrednek álmukból. Remeg az ágy és az egész padlás. Amikor építették az elterelőt, akkor ugyanilyen nagy forgalom volt Novajidrányban, és két halálos baleset történt. Nagyon félek, hogy most is hasonló tragédiák sorozata következik. Ráadásul félő, hogy beszakad az út, mert itt húzódik végig a szennyvízcsatorna, és amikor betemették az árkot, nem tömörítették be annyira, hogy ekkora kamionokat elbírjon. Azért tudom, mert én is dolgoztam a csatornaépítésen – sorolja Horváth Attila.

Közvetlenül a főút mellett egy zöldségesstand áll. Kótai Sándor itt dolgozik, épp a gyümölcsösládákat rakosgatja. Ő sem örül a hatalmas zajnak és a forgalomnak.

– Egyáltalán nem örülünk ennek, de mit tegyünk, muszáj elfogadnunk. Főleg a kamionokkal van probléma. Nem tartják be a sebességkorlátozást, pedig ott a tábla, hogy a településen csak 30-cal lehet menni, sőt némelyik meg sem áll a piros jelzésnél – panaszolja Sándor.

A járdán is veszélyes

Egy középkorú asszonnyal is találkozunk a főutcán, kérte, csak annyit írjunk, hogy Dórának hívják.

Mint mondja, félnek az emberek Novajidrányban, hiszen rendkívül veszélyes, hogy hatalmas kamionok száguldanak végig a falun.

– Azok is veszélyben vannak, akik járdán közlekednek vagy akik az út mellett bicikliznek. Elég, ha a kamionos elbóbiskol egy kicsit vagy nem jól veszi be a kanyart, és máris megtörténik a baj. Nem ehhez a forgalomhoz vagyunk szokva, úgy érzem, nem vagyunk biztonságban. Véleményem szerint állandó rendőri jelenlétre lenne szükség, hogy a járművek betartsák a sebességkorlátozást. Arról nem is beszélve, hogy nemsokára kezdődik a tanítás. Mi lesz itt, ha a gyerekek elindulnak az iskolába? – teszi föl a költői kérdést Dóra.