Egy sokszínű egyéniség a hüllők tarka világából

Különleges álcázóképességéről ismert az érdekes hüllő. A hajladozó ágakhoz hasonlóan mozog, változtatja a színét, és ragadós nyelvével kapja el áldozatát.

– A kezdetekre már alig emlékszem, de nagyjából 12 éves korom óta van kaméleonom. Szerintem csodás és nagyon érdekes állat. Megfogott, hogy teljesen eltérő a hazai fajoktól, és egyszerűen beleszerettem. Nagy élmény, hogy ez a vérbeli ragadozó elfér a szobámban egy terráriumban. Úgyhogy, amíg hüllőkkel foglalkozom, addig kaméleonom is lesz. Azt viszont fontos hangsúlyozni, hogy nem kezdőknek, hanem precíz, már korábbi hüllős tapasztalatokkal rendelkező embereknek való, mert napi törődést igényel és különleges szükségletei vannak – osztotta meg Bíró László hüllő­tenyésztő.

Magas terrárium

A kaméleonok félsivatagos környezetből származnak, és 15 méter magasan, a fákon szeretnek tanyázni.

– A tartási körülmények biztosítása esetén jó, ha odafigyelünk az állatok eredeti életkörülményeire, ezért minél magasabb a terráriumuk, annál jobban érzik magukat a bőrükben. Átlagosan a 60 centi hosszú, 40 centi mély, 90 centi magas üvegkalitka ajánlott. Szintén fontos, hogy a nappal és az éjszaka között nagy hőingást biztosítsunk. Minimum 5, de legalább 10 fok különbség legyen a két napszak között. Napközben 20–24 fokon, este 15–18 fokon tarthatjuk őket. A folyadékszükségletüket pedig a hajnali párából leszűrődött harmatból nyerik ki és a levelekről, ágakról iszogatják le az esőcseppeket. Erre valamilyen csepegtetős rendszert kell beüzemelnünk, amelyekből már egészen profikat lehet venni bármilyen állatkereskedésben. Esetleg házilag is készíthetünk félliteres vizes palackból, levegőztető csőből és csapból. Az, ami miatt a legtöbb kritikát kapja szegény kaméleon, hogy élő rovarral táplálkozik, és abból is minél többfélével kell etetni. Ezenkívül UV-fény-, vitamin- és ásványianyag-igénye van még az állatnak, és szükséges, hogy jó minőségű vitamint vegyünk neki – mutatta be a szakértő.

Színeivel üzen

Jó körülmények, búvóhely és keltető szükséges a szaporításához.

– A kaméleon ideális állat abból a szempontból, hogy maximum 5 évig él. A rövid intervallum pont elég arra, hogy az ember megismerje, aztán el kell búcsúzni tőle. Ezalatt viszont gyönyörködhetünk különleges álcázó­képességében, ahogy utánozza élőhelye növényzetét. A sisakos kaméleon a sárgát, a zöldet és a feketét tudja megjeleníteni a testén. Mivel fogságban nincs természetes ellensége, ezért a terráriumban álcázásra nem, hanem pusztán kommunikációra használja ezt a képességét. Pároztatás esetén a másik kaméleonnal és velünk is közli éppen, hogyan érzi magát. A benne dúló feszültséget például úgy fejezi ki, hogy fekete lesz. Viszont a szaporodáshoz mindenképpen jó körülmények szükségesek, és a tenyésztésnek két nagyobb rákfenéje van. Ha a nőstény nem talál megfelelő helyet, ahová el tudná dugni, be tudná ásni a tojásokat, akkor vissza­tartja őket, ami állatorvosi problémává fajulhat. A másik nehézség a keltetés, amit napsütés híján keltető segítségével tudunk elvégezni, fix hőmérsékleten. Viszonylag hosszú, 200 napos periódus alatt kelnek ki az utódok. A kis kaméleonok egy az egyben úgy néznek ki, mint a nagyok és az első naptól fogva táplálkoznak és önálló életet élnek. A hüllőknél nem jellemző az utódgondozás – magyarázta a tenyésztő.