Egy raktárba vezet a díjnyertes kiállítás, az Elit alakulat útja

Miskolc - Az önkormányzat állami támogatásra is számít a papszeri kiállítási épület felújításához.

„Nagy volumenű felújítási munkálatok előkészítése kezdődik, ezért 2019. április 1-től ideiglenesen bezár a Herman Ottó Múzeum Papszeri kiállítási épülete” – adott tájékoztatást néhány héttel ezelőtt a miskolci polgármesteri hivatal kulturális, marketing és kommunikációs főosztályának sajtóosztálya.

Áprilisban kezdődik meg a részletes vizsgálat és a felújítás tervezése." Szabó Máté

A közleményből az derült ki még, hogy az épületben bezárásig látható az Elit alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői című nagy sikerű, díjnyertes tárlat, valamint az Egy miskolci nemes az országos politikában – Szemere Bertalan pályaképe és pályatársai című várostörténeti állandó kiállítás, melyeket a múzeum munkatársai a felújítási munkák előkészítése és kivitelezése idejére visszabontják, a műtárgyakat biztonságba helyezik.

Muzeális érték

Az ominózus Papszer 1. szám alatt található épület a város legrégebbi iskolaépülete, a középkori magból a 15. századtól a mai napig fokozatosan épült ki. Az épületben egykor iskola működött. A 18. században építették hozzá a nyugati két helyiséget és a tornácfolyosót, az emeletet pedig 1790–91-ben húzták rá.

Az épületet 1899-ben kapta meg a múzeum, és első állandó kiállítását 1902-ben nyitotta meg. A Herman Ottó Múzeumnak ebben az épületében korábban három állandó kiállítása volt, a Miskolci évszázadok című várostörténeti kiállítás, Mit ránk hagytak a századok című régészeti kiállítás és a Magyarország ásványai. A Papszer 1973-ig a Herman Ottó Múzeum igazgatóságának is otthont adott.

Értékes tárlat

A sokat emlegetett díjnyertes állandó kiállítás, az Elit alakulat – A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori temetői című tárlat 2014-ben nyílt meg. Az állandó régészeti kiállítás leletei hosszú utat jártak be, míg történetük egy újabb állomásaként a miskolci Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítóépületébe kerültek. Milyen fegyvereket, méltóságjelvényeket, ékszereket és ruhadíszeket viseltek honfoglaló eleink? Hogyan áll össze a karosi temető egyes sírjaiban megtalált leletekből az összkép – a következtetés, hogy a Bodrogközben volt a honfoglalók első fejedelmi központja? A kiállítás ezekre a kérdésekre igyekezett választ adni, sőt lehetőséget teremtett arra is, hogy maguk a látogatók rakják össze a „mozaikdarabokat”.

Életveszélyes lett?

Az épület másik állandó kiállítása az Egy miskolci nemes az országos politikában – Szemere Bertalan pályaképe és pályatársai címet viseli, s Szemere Bertalannak és korának állított emléket. A kiállításhoz irodalmi, történelmi, kulturális szalon kapcsolódott, ahol időről időre érdekes előadásokat hallgathatott meg a látogató a reformkorról és a 19. század második feléről.

A városházi közlemény nyomán kíváncsiak voltunk, pontosan mi az oka, hogy most kell bezárni az épületet. A szóbeszéd szerint azért, mert életveszélyessé vált. Kérdésünkre a polgármesteri hivatal sajtóosztálya a következőket nyilatkozta: „A Herman Ottó Múzeum papszeri épületének bezárását az épület állapota indokolja. Az önkormányzat az épület szerkezeti állapotáról szakvéleményt készíttetett, mely a tetőszerkezet és a födémszerkezet megerősítésének szükségét állapította meg. A leromlás elsődleges oka az épület kora, az alulról-felülről támadó víz, valamint a korábbi évek felújításai, amelyek mára szerkezeti túlterhelést, illetve statikai problémákat idéztek elő. Ezek teljes körű feltárása nem valósítható meg működő intézményben” – írta Szabó Máté szóvivő.

Forrásigény

Megkérdeztük azt is, hogy mennyibe kerülhet a muzeális épület felújítása – milliárdos tételről is beszélnek –, és milyen forrásból biztosítja az önkormányzat az összeget. Mint megtudhattuk: „Áprilisban kezdődik meg a részletes vizsgálat és a felújítás tervezése. A kész tervek alapján derül majd ki a forrásigény. Az önkormányzat a saját forrás biztosítása mellett kormányzati támogatásra is számít. Az egyeztetések a pontos forrásigény ismeretében kezdődnek majd.”

- Szaniszló Bálint -