Koós János a fővárosban lett népszerű sztár, de sosem feledte el Miskolcot

Miskolc - Szerdán vesznek végső búcsút Koós János táncdalénekestől, humoristától, előadóművésztől.

Ifjabb Kupsa János mindössze négyéves volt, amikor édesapja úgy döntött, Erdélyből Miskolcra költözteti családját, mert közeledett a háború, és nem akart román katona lenni. Sőt, leginkább semmilyen katona sem szeretett volna lenni, ezért családjával követte a nővérét, aki akkor egy ideje már Miskolcon élt. A város mellett szólt még a Bükk közelsége is, amely némiképp csitította a csodálatos erdélyi hegyvidék utáni vágyakozását.

Gyermekkor

Az eredetileg szobafestő édesapa a belvárosban nyitott fűszerüzletet, a Kupsa-ház pedig csak száz méterre volt a Mindszent tértől. A kis János a Palóczy utcai fiúiskolában kezdte meg tanulmányait, és hamar kiderült, hogy jó érzéke van a zenéhez.

„Csicsergett mindig ajkán a dal trillázva, ahogy a fütyülő madár az erdő fáin”– emlékezett híressé vált tanítványára Kun Pál, aki általános iskolai magyartanára volt, az Észak-Magyarország egyik 1966-os decemberi számában a Kupsa énekel című újságcikkben. „Elpusztulnék, érzem, ha nem énekelnék” – idézte a nyolcadikos diákot egykori tanára.

A Kupsa-ház a Mindszent tértől száz méterre található | Fotó: Tóth István

„Általános iskolás voltam Miskolcon, amikor az Észak-Magyarország című lapban olvastam, hogy felvételit tartanak a zeneiskolában. Mikor rám került a sor, megkérdezték, hogy milyen hangszeren játszom. Mondtam, hogy semmin, erre furcsán néztek rám. Akkor azt kérték, énekeljek valamit, erre elénekeltem a Bánk Bánból a Hazám hazámat. A tanárok összesúgtak egymás közt, aztán elmondták, hogy megfeleltem. Boldogan meséltem otthon édesanyámnak” – nyilatkozta a jozsefvaros.hu-nak.

Mindig is zenész szeretett volna lenni, de édesapja féltette fiát a kiszámíthatatlan művészi pályától, becsületes iparos embert akart nevelni belőle. Éppen ezért a miskolci Földes Ferenc katolikus fiúgimnáziumba íratta be gyermekét, aki később mégis átiratkozott a Zenepalotában működő Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumba, ahol 1957-ben érettségizett oboa tanszakon. A miskolci színház tizenhat éves korában felkérte, hogy oboán közreműködjön Wolfgang Amadeus Mozart Szöktetés a szerájból című operájában. Tanulmányait Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola oboa tanszakán folytatta.

Kupsából Koós

„Az első fellépésemen nem találtam a plakáton a nevem. Megkérdeztem az est szervezőjét, hogy mégis miért nem szerepelek a plakáton? Mondta, hogy ott vagyok mint Koós János, mert értsem meg, hogy olyan névvel, mint Kupsa, nem lehet táncdalt énekelni. Két évvel később megbeszéltem az édesapámmal, és hivatalosan is megváltoztattam a nevem” – mesélte, ha szóba került a névváltoztatása.

„Most aludj, amíg utazunk. Most pihend ki magad, mert ott majd folyamatosan figyelned kell. Nem akarok előre elmondani mindent, mert azokat a csuda helyeket muszáj lesz látnod. Hiába is mondanék most neked bármit is gyermekkorom helyszínéről, Miskolcról. Az iskolákról, a kalandokról, a szerelmekről, a térről, a strandról, apám üzletéről, Lillafüredről, Tapolcáról…” – idézte Szegő Andás 2007-ben, a Nők Lapja Évszakok őszi számában az ország egyik legnépszerűbb táncdalénekesét.

Ifjabb Kupsát, azaz elnézést, akkor már Koós Jánost, aki sohasem feledkezett meg miskolci gyermekkoráról, és nemcsak a fellépésekre, de a régi barátokhoz is szívesen visszajárt.

Novák Krisztina

Koós Jánosról röviden

1937. november 20-án született Bukarestben, Kupsa János és Bartis Karola gyermekeként. Gyermekkorában a hargitai Gyergyószárhegyről költöztek Miskolcra, itt élt édesapja nővére.

A Mindszent tér melletti Kupsa-házban laktak, ahol fűszerkereskedésük volt.

Első igazi sikereit a táncdalfesztiválokon aratta, ahol kétszer első díjat nyert. 1961-ben megjelent első nagy slágere – a Micsoda nagyszerű dolog –, 1966-ban elnyerte a legjobb énekes díját.

Színészként is tevékenykedett, szerepelt Az oroszlán ugrani készül (1969), a Bűbájosok (1969) valamint A gyilkos a házban van (1970) című filmekben.

Felesége Dékány Sarolta énekes, két gyermekük született: Réka és Gergő.

Soha nem feledte Miskolcot, szívesen mesélt az itt töltött évekről. 2016-ban a miskolci önkormányzat kitüntetését, Pro Urbe elismerést vehetett át Miskolc város napján.

Legjobb barátja, a 2002-ben elhunyt Hofi Géza mellett nyugodhat majd. Lánya, Koós Réka a közösségi oldalára egy közleményt tett ki a temetés részleteiről.

„Édesapám, Koós János temetési szertartása 2019. március 20-án, 13:30-kor kezdődik a Farkasréti temető Makovecz-terme előtt. Akik szeretnék leróni a kegyeletüket, 13:30 és 14:30 között megtehetik, lehetőség szerint egy szál virággal. 14:30-kor hangzik majd el a búcsúbeszéd. Ezután együtt kísérjük utolsó útjára, a temető művészparcellájába” – írta.

[related-post post_id="4177492"]

[related-post post_id="4177478"]