2019.03.15. 16:37

A jelszavuk ez volt: siessünk a bajban segíteni a magyaroknak!

Miskolc - Ötezer lengyel katona harcolt a magyarok oldalán a szabadságharcban.

„Siessünk segíteni a magyarokat a bajban!” – Lengyelek az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharcban. Ez volt a címe annak az időszaki kiállításnak, amely januárban nyílt Miskolcon a városháza aulájában, és egészen február 11-éig volt látható. A tárlat miskolci szervezője Spóner Péter történész, a Herman Ottó Múzeum munkatársa volt, aki sokat tud a lengyelek 170 évvel ezelőtti szerepvállalásáról.

Miskolcon gyülekeztek

Elöljáróban jelezte: azt általában mindenki tudja, hogy Bem József tábornok lengyel származású volt, erről a gyerekek is tanulnak az iskolában. Sokan Henryk Dembiński nevét is hallották már, aki a magyar hadsereg főparancsnoka volt a szabadságharc idején. Arról azonban kevesebbet tudnak az emberek, hogy a szabadságharc alatt közel ötezer lengyel harcolt a magyar csapatok oldalán, és jelentős szerepük volt a katonai sikerekben.

– A lengyel és a magyar történelem sok szempontból hasonlít egymáshoz. Többek között a 19. században mindkét nép a függetlenségéért küzdött. Mi hamarabb kerültünk idegen uralom alá. A lengyel államiság a 18. század végén szűnt meg, amikor három nagyhatalom, Oroszország, Poroszország, valamint a Habsburg Birodalom felosztotta egymás között Lengyelországot. Ettől kezdve a lengyelek is folyamatosan próbálkoztak a szabadság kivívásával. 1830-ban kitört az országban egy nagy felkelés, ami a magyarhoz hasonlóan elbukott. Ezután nagyon sok lengyel ember volt kénytelen emigrálni. Főleg Franciaországban találtak menedéket, de sokan jöttek Magyarországra, valamint Bécsbe is.

Amikor aztán 1848. március 15-én kitört a magyar forradalom, az emigrációban lévő lengyelek is csatlakoztak a függetlenségükért küzdő magyarokhoz. Folyamatosan érkeztek Franciaországból és Lengyelország déli részéről is az önkéntesek, végül olyan nagy volt a létszámuk, hogy külön lengyel légiót kellett létrehozni. A zászlóbontás ugyan a Nemzeti Múzeum kertjében történt, de helytörténeti érdekesség, hogy a szétszórt lengyel csapatok Miskolcon gyülekeztek, itt jött létre tehát az egység. Ez a légió kiváló sikereket ért el 1848–49 telén a felvidéki harcokban – idézte fel az eseményeket a történész.

Egy lépcsőházban

Kicsit előrébb ugorva az időben emlékeztetett: 1848 őszén Bécsben is kitört a forradalom. Azt talán kevesen tudják, hogy annak élén Bem József állt, ő irányította a bécsi felkelést. Amikor ez a forradalom elbukott, Bem József Magyarországra jött, és Kossuthnak ajánlotta föl szolgálatait. Kossuth Lajos ezt örömmel vette, Bem József pedig az Erdélyben harcoló csapatokat irányította.

A magyar szabadságharc bukása után a lengyelek nem tudtak visszatérni a saját hazájukba, hiszen az is megszállás alatt állt, úgyhogy a többségük az életben maradt magyar katonákhoz, illetve a magyar hadsereg vezetőihez hasonlóan emigráltak. Főleg Törökországba és Franciaországba. Szemere és Dembiński például egy lépcsőházban laktak Párizsban, és szoros barátság alakult ki közöttük, valamint családjuk között.

Hegyi Erika

Három jubileum ünnepe

A Miskolcon rendezett kiállítás több évfordulónak is emléket állított. Tavaly és még az idén is ünnepeljük az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulóját. Lengyelország tavaly ünnepelte függetlenségének 100. évfordulóját, a Herman Ottó Múzeum pedig az idén emlékezik alapításának 120. évfordulójára. A vándorkiállítás a lengyel minszki múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum közös összefogásának köszönhető. Utóbbi intézmény az idei március 15-ei megemlékezését szintén a számára rendkívül fontos lengyel kapcsolatainak jegyében rendezi meg. Tulajdonképpen egy második lengyel hetet rendez, de a januáritól eltérő megközelítésben.