2019.03.12. 11:14

A betegnek mindig joga van tudni a diagnózist és azt, hogy mi vár rá…

Miskolc – Amikor az onkológia szót halljuk, rossz érzésünk támad, hiszen mindannyian a rákos, daganatos megbetegedésekre gondolunk. Dr. Farkas László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház nőgyógyászatának főorvosa azt mondja, nem lehet elégszer elmondani, hogy a nők évente jelenjenek meg szűrővizsgálatokon. Interjú: Dr. Farkas László, nőgyógyász főorvossal.

Nagyon fontos lenne, hiszen a korai stádiumban felismert rákos megbetegedés gyógyítható.

A betegnek joga van tudni, hogy mi vár rá, hogy mik a kilátásai.” Dr. Farkas László

Milyen nőgyógyászati daganatos megbetegedés van, ami veszélyezteti a nőket?

A komplex szűrővizsgálatokhoz hozzátartozik az emlővizsgálat is, mert mint tudjuk, ez – mármint az emlőrák – vezető halálok a nőknél, megelőzi a nőgyógyászati daganatos megbetegedéseket is. A nőgyógyászati szűréseken először fizikálisan megtapintjuk, hogy van-e valamilyen elváltozás. Majd ezt követi a méhszájvizsgálat. Nagyítóval, kolkoszkóppal tekintjük meg. Itt a méhszáj elváltozását láthatjuk. A méhszájról lesodrunk sejteket – ez a citológiai vizsgálat –, amiket laboratóriumi vizsgálatnak vetünk alá. Ha itt van elváltozás, azaz P3-as a citológiai lelet, már továbblépünk. Már szűrünk HPV vírusra is. Talán mindenkit érdekel, hogy ma már tudjuk, a humán papillomavírus felelős a nőgyógyászati daganatok kialakulásáért. A baj az, hogy körülbelül 100 fajta humán papillomavírus van, aki felfedezte, Nobel-díjat is kapott érte. Ebből specifikusan ki tudjuk mutatni azokat, amelyek kórokozóként szerepelnek. A 16-os és a 18-as az, ami felelős a nőgyógyászati megbetegedésekért. Amikor megvizsgáltak több méhszájdaganatos beteget, kiderült, hogy 80 százalékban voltak jelen ezek a vírusok.

Most már hozzátartozik a nőgyógyászati szűrésekhez, vagy külön kérni kell?

Sajnos, ez nem OEP-finanszírozott, de bizonyos eltéréseknél – ha indokolt –, kóros elváltozásnál megcsináljuk a betegnél.

Melyek a leggyakoribb nőgyógyászati daganatos megbetegedések?

A szeméremtest-, hüvely-, a méhnyakdaganatok, a méhtest- és a petefészekrák.

dr. Farkas László | Fotó: ÉM

Mikor forduljon orvoshoz egy nő, ha valamilyen elváltozást észlel, de nincs fájdalma?

A petefészek-daganat nem mutat tüneteket. Amikor igen, akkor sok esetben már előrehaladott állapotban van a betegség. A világban mindenütt próbáltak elébe menni, ám az volt a tapasztalat, hogy nem mindig sikerrel. Ezért is kérek ez úton is minden nőt, hogy rendszeresen járjon szűrővizsgálatra. A saját érdekükben tegyék ezt!

De azt mondja, hogy citológiai vizsgálattal a petefészek-daganat nem kimutatható.

Sajnos, valóban nem mutatható ki ily módon, de ultrahangvizsgálaton már látható lehet az elváltozás. Ha például látjuk, hogy valakinek petefészekcisztája van, akkor még nem kell megijedni, nem biztos, hogy műteni kell – lehet, hogy jóindulatú a ciszta, és felszívódik. Amennyiben az ultrahangos vizsgálatnál olyan kóros elváltozást látunk, amelyek rosszindulatú elváltozásra utalnak, természetesen tovább kell lépni, el kell végezni különböző vizsgálatokat. Ehhez tartozik egy speciális vérvétel, és ha ott is eltérés van, meg az ultrahangfelvételen is észleljük a rendellenességet, az már gyanúra ad okot. Ilyenkor megyünk tovább CT-vizsgálatra. Ha idejében jött a beteg, teljesen felgyógyul.

Vegyük a legrosszabb esetet, kiderül, hogy a páciensnek rosszindulatú nőgyógyászati megbetegedése van. Hogyan mondja meg a betegének? Gondolom, minden orvos másként közli, csakúgy, mint ahogy minden beteg másként dolgozza fel.

Hál’ istennek, Magyarországon is változott a szemlélet, és egyenrangú partner a beteg az orvossal, és ez jó. A betegnek joga van tudni, hogy mi vár rá, hogy mik a kilátásai. Jogilag sem tehetjük meg, hogy eltitkoljuk a diagnózist, a betegnek joga van másik orvost is felkeresni. A mi gyakorlatunkban az van, hogy elmondjuk a betegnek a diagnózist, felvázoljuk a további kezelést, és a beteg dönt. Persze kíméletesek vagyunk.

Van reménytelen eset?

Nehéz kérdés. Úgy nem lehet műteni valakit, hogy közben lemondok róla. Nem szabad. Úgy gondolom, az orvosnak is erőt ad, ha úgy gondolja, a betege meggyógyul. Persze tudat alatt tudhatjuk, hogy nem minden beteget tudunk meggyógyítani. De minden eset más és más. Nagyon fontos a szövettani eredmény. De addig is és talán utána is bízunk. Én még soha nem mondtam, hogy egy beteg reménytelen. Nem, nincs reménytelen eset!

B. Tóth Erika