Helyi közélet

2019.01.17. 17:18

Miskolc, a polgárosodó mini Velence

Miskolc - Népességrobbanás, polgári arculat és tudatos városfejlesztés a századfordulón.

Miskolc - Népességrobbanás, polgári arculat és tudatos városfejlesztés a századfordulón.

Könnyed, érdekes stílusú előadást tartott Hajdú Ildikó, a Herman Ottó Múzeum munkatársa kedd este a Papszeri kiállítási épületben. A programon a szép számú érdeklődő virtuális villamosozás során szemlélte a korabeli Miskolc nevezetességeit. A dualizmus és a két világháború közötti időszakban történő városfejlesztéseket bemutató szakember kiemelte, óriási tragédiákat okozott az 1878-as nagy árvíz, melyben több mint kétszáznegyven ember vesztette életét, és a településen akkoriban található háromezer lakóépület közül legalább hétszáz elpusztult.

Kis Velence

– Régen a Pece-pataknak több ága a felszínen futott, ezért rengeteg híd tette hangulatossá a városképet, nem véletlenül emlegették Miskolcot kis Velenceként. A leánykollégium melletti területen és a Deák térnél is futott egy ága, érintette a Régiposta utcát, a Centrum melletti parkoló helyén is patak csobogott, mely a Széchenyi utcán is átszaladt. A Pece összes kis ága nagyjából ott egyesült, ahol ma a Szinvapark bevásárlóközpont áll, ott ömlött bele a Szinvába – magyarázta Hajdú Ildikó, akitől azt is megtudtuk, az Államkincstár épületében egykor osztrák–magyar bank működött és a Zsolcai kapu anno Miskolc komoly ipari területének számított, ahol gyárak és üzemek egész sora állt.

– Az 1780-as években még csak 14 ezren éltek itt, az 1880-as évektől dinamikusan növekedett a népesség, ekkor már 24 ezren, 1890-ben 30 ezren, 1900-ban már 40 ezren 1910-ben, pedig már 49 ezren laktak Miskolcon, ahol nagyszámú zsidó közösség is élt.

Hejőcsabára is járt villamos

1862-ben nyitotta meg kapuit a hívek előtt a Kazinczy utcai zsidó templom, 1901-ben megépítették a város második zsinagógáját is a Palóczy utcán, melyet 1963-ban bontottak el. 1897-re még nem épült ki a Selyemrét, de a villamos két nyomvonalon is járt. Az egyik járat elkanyarodott a Zsolcai kapunál balra, majd bement a Széchenyire, és a Szent Anna-templomig közlekedett, a másik ott fordult a Kazinczy utcára, ahol ma a pláza áll, egészen Hejőcsabáig vitte az utasokat. Adler Károly városi főmérnök és építész tervei alapján szélesítették ki az utcákat, és az ő elképzelése alapján épült a rendkívül esztétikus Erzsébet tér, a közfürdő és a Korona, azaz az Avas szálló is.


[related-post post_id="4102067"]

[related-post post_id="4100445"]

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában