Köd? Szmog? Vajon melyik lehet?

Miskolc – Sokan lignittel fűtenek, holott a szakember szerint az rendkívül szennyezi a környezetet. Interjú F. Nagy Zsuzsannával, a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület vezetőjével.

Miskolcnak és környékének, a Sajó-völgyének – ha nincs szél – télen, fűtési idényben rendkívül szmogos a levegője. F. Nagy Zsuzsanna, a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület vezetője azt mondja, sokat tehetnénk egyénenként is a levegőnk tisztaságáért.

Segítene, ha nem égetnék el sokan a szemetet, a műanyagot, a gumit a kazánokban.” F. Nagy Zsuzsanna

Mikor érdemes ablakot nyitni szellőztetés céljából?

A késő délelőtti, déli órákban talán a legjobb a levegő minősége. Persze akkor, ha éppen nincs szmogriadó.

Most, az influenzás időszakban az orvos véleménye szerint sokat tehetünk a vírusfertőzés ellen, ha óránként szellőztetjük a lakást, irodát. De vajon biztos hogy így van?

Sajnos itt, Borsodban nem. Mint mondtam, talán még a déli órákban a legtisztább a levegőnk. Délután, amikor hazaérnek az emberek a munkából, és begyújtanak azok, akik fával vagy szénnel fűtenek, a mérőállomásokon szinte kiakadnak a műszerek. Többször keresnek meg bennünket kismamák, idős emberek, hogy mit tehetnek, mikor menjenek sétálni.

Az ember kinéz az ablakon, és látja, hogy sűrű köd van. Aztán kimegy a lakásból és érzi, hogy ez nem is köd. Ez szmog. Honnan tudhatjuk, hogy ködös vagy szmogos a levegő?

Különösen ősszel nehéz megkülönböztetni, amikor még „pipálnak” a hegyeink. A köd fehér, a szmog meg szürkés árnyalatú. Itt marad az utak és a völgy szintjén. Amíg nem jön a szél, addig nincs megoldás. Illetve egyénenként sokat tehetnénk, például ha nem használna vizes fát a fűtéshez, aki fával fűt. Ez kétszeres haszon lenne, mert 5o százalékkal kevesebb tüzelőre lenne szüksége, és annyival kevesebb káros anyagot bocsátana ki a kéményéből. Az is segítene, ha nem égetnék el sokan a szemetet, a műanyagot, a gumit a kazánokban, egyébként a saját kéményüket is tönkreteszik vele. Ősszel az avarégetés is nagyon szennyezi a levegőnket. Jó lenne, ha csak akkor használnánk autóinkat, ha tényleg nagy szükség van rá. Ezekkel az apró kis dolgokkal, odafigyeléssel javíthatnánk a levegőnk minőségét. Tudom, furcsán hangzik, hogy jelentsük fel a szomszédot, de ha azt látjuk, hogy a kéményéből fekete füst száll, ha esetleg szóltunk neki, de nem változtat a tüzelési szokásain, akkor jegyzői hatáskör hatni rá. A mi közös érdekünk. Mindannyiunké. Pest környékén még drónokat is használnak, és figyelik a kéményeket. Vannak módszerek, amivel bemérhető, hogy valaki mivel fűt. Most a kormányhivatalhoz fordultunk a levegő munkacsoporttal, hogy a megfelelő szakemberek bevonásával a Sajó-menti levegőtisztasági tervről beszéljünk.

Úgy tudom, a Sajó-völgyi lignitbányák megnyitása ellen is tiltakoznak.

Igen, hiszen a lignit nem szén. Nagyon magas a kéntartalma. A bükkábrányi lignitnek egyszázalékos, de a Sajókápolna mellettinek például 3,5 százalékos. Ez az adat területenként változó lehet, de tény, rendkívül egészségkárosító. Már a szállítása is a hatalmas mennyiségű por miatt. Sajnos, vannak települések, ahol szociális tüzelőanyagként is ezt osztják. Az csak hab a tortán, hogy egyre több bányaengedélyt kérnek a környéken. A vállalkozóknak ugyanis jó üzlet.

Gondolom azért, mert a lignit megfizethető.

Igen, olcsóbb, mint a szén vagy a fa. De Borsod-Abaúj-Zemplén megye klímavédelmi programja is kimondja, hogy a lignit igazi veszélyforrás. Mi, környezetvédők abban reménykedünk, hogy a szakemberek, a döntéshozók is átérzik ezt.

B. Tóth Erika

[related-post post_id="4123785"]

[related-post post_id="4116170"]

[related-post post_id="4112927"]

[related-post post_id="4105669"]