Hímzett ágyneműben aludhat az egész család Nagykinizsen

Nagykinizs - Öt év alatt jutott fel a kézimunka csúcsára, amit a szakma is díjazott.

Árvai Ferencné 2013 óta tagja a Fügedi Márta Népművészeti Egyesületnek, aki szakmai elismerésként megkapta a népi tárgyalkotó-iparművész címet.

Újabb megmérettetés

– Boldogkőváralján születtem és 1968-ban költöztem Nagykinizsre, ahol polgármesterként vonultam nyugdíjba. Édesanyám révén gyermekkorom óta varrok, amit a faluban másokkal is megszerettettem, viszont hímzéssel már csak felnőtt fejjel kezdtem el foglalkozni. Öt éve vagyok a Fügedi Márta Népművészeti Egyesület tagja, ahol Molnárné Forray Marianna lett a mesterem, ő vezetett rá a hagyományos kézimunkára. Mostanra pedig bármely tájegység jellegzetes mintáit szívesen kivarrom, de a keresztszemes öltés a kedvencem. Az egyesülettől kapott szakmai titulus azért jelent számomra különösen sokat, mert ahhoz, hogy valaki az ország teljes motívumkincsét megismerje, legalább harminc év szükséges – emelte ki.

Az újdonsült népművész álmai között szerepel egy saját kiállítás.

– Jelenleg a Kis Jankó Bori Országos Kiállításra készülök, amit Mezőkövesden tartanak. Három évenként egyszer lehet rá pályázni, akár határon túlról is, nyolcszáz körüli szokott lenni az indulók száma. A verseny névadója arról nevezetes, hogy ő indította el a matyó népművészeti hagyományok ápolását Mezőkövesden, ahol a megyei közgyűléstől különdíjat kaptam a munkáimra. Önálló kiállításom még nem volt, de már az egyesületben és Miskolcon, a városházán is közszemlére bocsátották néhány munkámat. Bár római katolikus vagyok, tavaly a reformáció ötszázadik évfordulója alkalmából varrtam egy terítőt, amit Budapesten, a Műcsarnokban kiállítottak a zoborvidéki garnitúrámmal együtt – osztotta meg Árvai Ferencné

Szeretné továbbadni a tudását, de ehhez messzire kell utaznia.

Használati tárgyak is

– Sajnos Nagykinizsen nincs igazán a hímzésnek hagyománya, így úttörő vagyok a településen. A környéken is mindössze csak hárman kézimunkázunk. Nekem nagyon sokat jelent, amikor egy-egy darab elkészül és kikerül a kezeim közül. Amikor az egyesülettel megyek táborba, előfordul, hogy érdeklődően leülnek mellém a fiatalok. Viszont legjobban a lányaim tudják értékelni az alkotásaimat, akik a háztartásukba is elfogadják hímzett ágyneműkészleteimet. Örülnék neki, hogyha a faluban lenne tanítványom, de sajnos az otthonom környékén kevés az érdeklődő – mesélte a díjazott.

Detzky Anna