A karácsonyi szülinapot, azt senki sem felejti el

Miskolc - Kollégánk december 26-án született. Ma már örül a karácsonyi dátumnak.

Pásztor Attila újságíró-szerkesztő kollégánk karácsonykor született, december 26-án. Megtudtuk tőle, karácsonykor meglátni a napvilágot bizonyos szempontból pech, másrészt viszont kivételes érzés.

Igen hideg volt

„December 26-án születtem. Erről nyilván nincsenek emlékeim, de szüleim elmondása szerint igen csak hideg volt akkor. Sokan mondják, hogy ez meg is látszik rajtam, mert sokkal jobban szeretem és bírom a hideget, mint a meleget. Inkább tíz tél, mint egy nyár – fogalmaz. – A csillagjegyem pedig bak, ami azért érdekes, mert nagyon is illenek rám a bak jegyében született emberek jellemzői: kemény, önfejű, ami tulajdonképpen csak a belső érzelmek palástolása. A bak emberek vágynak a megbecsülésre, hogy a környezete értékesnek, hasznosnak érezze őt.”

„Gyerekkoromban természetesnek vettem, hogy karácsonykor ünnepeltük az én születésnapomat, valamint az édesapám és a bátyám névnapját, mivel István nap is karácsonykor van. Nem voltunk persze olyan nagy ünneplősök, de amikor nagyobb lettem, azért feltűnt, hogy mások háromszor is kapnak ajándékot: karácsonykor, a születésnapjukon és a névnapjukon. Mert ráadásul a névnapom is közel esik a karácsonyhoz, január 7-e, úgyhogy az sem kapott már nagyobb hangsúlyt” – idézi fel emlékeit Attila, vagy ahogy mi hívjuk őt egymás között, Pászti.

Megjegyzi: felnőttkorában azonban már örült a karácsonyi születésnapjának, mert ezt a dátumot egyik barátja és ismerőse sem felejtette el. Soha nem ajándékot várt, csak a megemlékezést, egy-két jó szót, jókívánságot, baráti hátba veregetést.

De örül a születésnapjának azért is, mert ilyenkor a keresztény emberek Jézus születését ünneplik. Attila református, konfirmált is annak idején. Karácsonykor egy kicsit ő is lelassít a mindennapi rohanás után, megtelik a szíve békességgel, és reméli, hogy születésének napja nem véletlen. Nem fejti ki bővebben ezzel kapcsolatos gondolatait, csak annyit jegyez meg, hogy a karácsonyi születésnap jó érzés.

Mi, kollégái pedig olykor morgósnak, morcosnak látjuk, főleg, ha sok a munka, és mások hibája miatt kell neki is vezekelnie, de tudjuk, hogy fontos számára a közösség, a barátság. Mikulás napján például ő volt az egyike azoknak a kollégáknak, akik egy-egy kis csokival lepték meg a szerkesztőség minden tagját. Várjuk a karácsonyi meglepetését!

Hegyi Erika