Ott jártunk Sajónémetiben, ahol Mátyás király is járt…

Sajónémeti - Pályázatot nyert a Bükki Nemzeti Park: földvárkutatási program zajlik, megyénkben négy várat érint.

Bevalljuk, különleges érzés volt azon a helyen állni, ahonnan akár láthattuk volna Mátyás királyt. Megnézhettük volna, ahogy 1460. augusztus 28-án megérkezik kíséretével Sajónémetibe, ahogy fel-alá sétál az udvarházban és izgatottan várja, mit válaszolnak neki a várból. Onnan, ahol éppen álltunk.

Most már majdnem mindent tudunk a földvár történetéről." Szörényi Gábor

Ez jutott eszünkbe a sajónémeti földvárban, illetve maradványainak tetején, amikor dr. Szörényi Gábort, a miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettesét, régészét hallgattuk. A napokban fejezték be a munkát az ásatáson, így meg tudta mutatni nekünk, hol, mit tártak fel, és a helyszínen mutathatta meg, milyen élet körvonalazódott a feltárás alatt.

Leletek a kelta időkből

A területet az évszázadok során visszahódította a természet, fű, bokrok nőnek rajta.

A domb, azaz a földvár tetején csodálatos látvány fogad bennünket. Lenn kanyarog a Sajó, rálátunk az összes környékbeli településre, a háttérben még a Magas-Tátra havas csúcsai is élesen kirajzolódnak.

Nem véletlen, hogy ideépült annak idején a vár. A történeti Borsod megye csücskében állunk, északra és nyugatra már gömöri területek.

– Jól belátható terület ez, stratégiailag kiváló, nem véletlen, hogy az évszázadok során minden korszakban megragadta az emberek figyelmét – magyarázta a régész. Mint mondta, találtak a kelta időkből is leleteket (az őskorban, vaskorban az eredeti domborzatot használták), a vár a 13. században épült ide.

– Arról az időszakról nincs írott forrás, de a leletanyagból jól rekonstruálhatók a történtek. Sok nemesi várat építettek akkor, egyrészt mert reprezentálta a hatalmat, másrészt mert érvényesült „a vár szül várat elv”.

A kiskirályok időszaka volt ez. A várból lerohant néhány lovas, szabadon garázdálkodhatott a környéken, majd visszament a várba, és ott biztonságban volt: tízszeres túlerő kellett volna az erődítmény bevételéhez. Ezért aztán célszerűbb volt a gazdagoknak maguknak is várat építeni. Számtalan volt tehát a környéken a sajószentpéteri Tömlöc-tetőtől kezdve, a kazinci várdombig, majd a vadnai, a sajógalgóci, a sajóvelezdi várat is említhetjük a sajónémetin kívül, ezek mindegyike tönkrement az évszázadok alatt. Kivéve ez utóbbit, amely Magyarország egyik legjobb állapotban lévő földvára.

Huszita zsoldosok

Hogy miért? Ez a később történtekhez is köthető, és így jön képbe Mátyás király is.

A kiskirályok korszakának végével a 14. századra konszolidálódott a helyzet. A földvárakat drága volt fenntartani, így elköltöztek onnan az emberek, az erődítmények elég gyorsan kezdtek tönkremenni. A következő anarchikus időszak 1444 után kezdődik, és két évtizedig tart. V. László még kisgyerek, az anyja, Erzsébet királyné kormányoz. A magyar rendek megválasztják Ulászlót királynak, ám ő elesik 1444-ben a várnai csatában. Belháború kezdődik.

Ez az az időszak, amikor Csehországban már egy ideje vége a huszita háborúknak, így a huszita zsoldos katonák munka nélkül maradnak. Keresik azokat a helyeket Európában, ahol zavargások vannak: valamiből meg kell élni.

Kapóra jön a magyar belviszály, Erzsébet királyné szolgálatába állnak, és komoly politikai hatalomhoz jutnak többek között itt, Észak-Magyarországon is.

– Ehhez stratégiai pontokat, várakat kellett létesíteni, így megtalálták maguknak a 13. században épült, akkorára már lepusztult földvárakat – tudtuk meg Szörényi Gábortól, aki mutatta is, hogy milyen építő munkát végeztek például a sajónémeti váron. Ennek már vannak írásos nyomai is. Az egri püspök 1460 áprilisában panaszkodik egy levelében, hogy Jan Giskra huszita vezér Sajónémetiben erődítésbe kezdett.

– Áprilisban kezdtek munkához, és négy hónap alatt átépítették a teljes várat – mondta a régész. A dombon még most is jól kivehetők ennek nyomai, a sáncok, a három darab háromszög alakú, és egy előretolt védmű.

A régész mutatta is, hogy mit, hogyan csináltak. Hogyan faragták meredekre a falat, így olyan, mintha egy vulkán tetején állnánk. A régész beszélt arról, hogy haditechnikai okokból mit, miért alakítanak ki, hogy megvédjék a várat az ostromtól.

Az ostromtól, amelynek napja augusztus 28-án jött el.

Okleveleket adott ki

1460-ra Mátyás már két éve megválasztott király volt, folyamatosan foglalta el a huszita várakat. Ahhoz, hogy stabilizálja a hatalmát, hadsereget kellett teremtenie. Felismerte, hogy itt vannak az Észak-Magyarországot elfoglaló huszita zsoldosok, akik ütőképes hadsereg lehetnének. A következőkben történteket a különböző iratokból lehet rekonstruálni: a király oklevelet adott ki minden helyszínen ahol járt. Sorban foglalta el a várakat. 1460-ban személyesen volt a Sajó völgyében. Augusztus 26-án Sajóvelezden, 27-én Putnokon, 28-án pedig a Sajónémeti erődítés alatti hadi-táborból adott ki oklevelet.

Augusztus 29-én azonban már 10-12 kilométerre van Sajónémetitől. Nagy a valószínűsége tehát, hogy nem volt semmilyen ostrom: arra lehet következtetni, hogy a zsoldosok átálltak Mátyás seregébe.

Vagyis négy hónapon át építették a várat, aztán egyetlen nap alatt eldőlt a sorsa, újra pusztulásnak indult…

13 napig dolgoztak

Szörényi Gábor megmutatta nekünk a leleteket. A Sajóból származó felhalmozott görgeteg köveket, jó fegyverek lehettek volna. Elhagyott Ulászló korabeli pénzérméket, szerszámíj nyílhegyeket, egy puskagolyót is, amely kovácsoltvasból készült, látszik rajta a kalapácsolás nyoma. Megtudtuk azt is, hogy pontosan hol állhatott, hol szállhatott meg Mátyás király, sajónémeti temetőjében lehetett egy udvarház: pontosan látszik az a rész a sajónémeti vár előretolt védművéből.

Szörényi Gábor már 2012-ben és 2013-ban ásott ezen a környéken, doktori disszertációját is a Sajó völgyére jellemző huszita várépítészetből írta. Mint mondta, a mostani ásatás leletei (13 napig dolgozott itt kilenc ember) egyre inkább megerősítik azt a prekoncepciót, amit korábban felvázoltak a sajónémeti vár történelmével kapcsolatban.

Most levonulnak a területről, visszatemetik a kutatóárkokat, visszahelyezik a gyeptéglákat, hamarosan nem is látszik majd az ásatás nyoma.

Kérdeztük, benne van-e az országos túraútvonalakban a sajónémeti vár, de kiderült nincs. Az országos kéktúraútvonal alig öt kilométerre halad el, turista erre szinte sosem jár. Annak ellenére, hogy a vár története most már komplett, kerek.

- Hajdu Mariann -