Helyi közélet

2018.03.27. 17:07

Tucatnyi szervezet összehangolt munkájával kármentesítették a falut

Baskó - Egyetlen nap elég volt arra, hogy biztonságossá tegyenek mindent a zsáktelepülésen.

Baskó - Egyetlen nap elég volt arra, hogy biztonságossá tegyenek mindent a zsáktelepülésen.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága nagyszabású terepgyakorlatot tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Baskón. Az országos szintű katasztrófavédelmi együttműködési gyakorlat, amely a vizek kártételei elleni védekezést helyezte előtérbe, öt kárhelyszínen zajlott az Országos Helyszíni Irányító Törzs irányításával.

Sérült a levegőben

Baskóra egyáltalán nem volt könnyű bejutni pénteken délelőtt, ám ennek nem az volt az oka, hogy valóban elöntötte volna a patak vize, mint, ahogy az a szimulációban szerepelt. Már az odavezető úttal is volt némi probléma, ugyanakkor egy fa kidöntése miatt lezárták a település elején a bekötőutat – az impozáns faragott, üdvözlő faszobrok magasságában – így kénytelenek voltunk várakozni. Persze ez is jól szimulálta egy valós vészhelyzet képét.

Amikor végül sikerült bejutnunk Lipták Attila tűzoltó dandártábornok, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője kalauzolt végig minket az öt kárhelyszínen, miközben velünk tartott Demeter Ervin, megyei kormánymegbízott is, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Védelmi Bizottság elnöke. Demeter Ervin hangsúlyozta, egy értékteremtő gyakorlatról van szó.

Életszerű

– Ez a gyakorlat valóban életszerűen szimulálta egy vészhelyzet kialakulását és annak megoldását, miközben új tudásra tettek szert a gyakorlaton résztvevők, és jókora lökést jelentenek az elvégzett munkák egy kis falu életében is – mondta a kormánymegbízott.

Az első helyszín a bevezetőút volt, ahol kivágták az út menti fákat. Mint elhangzott, erre azért volt szükség, mert egy káresemény esetén meg lett volna a veszélye, hogy a fák az útra dőlnek, így elzárnák a zsákfaluba beérkező egyetlen útvonalat, így magát a települést is a külvilágtól. Itt a Magyar Közút egységei dolgoztak, a Karancs Mentőcsoport Nógrád megyéből, és a Kovácsvágási Települési Mentőcsoport, illetve a légkábelek mellett az áram és a kábelszolgáltató szakemberei is jelen voltak. A kivágott fák apraját aprítógéppel ledarálták, míg a nagyját az önkormányzat segítségével elszállították. Az értékteremtésnek azonban fontos eleme, hogy a kivágott fák helyére új csemetéket telepítettek.

A gyakorlat következő – igen látványos – eleme volt, amikor a helikopter felszállt a településen kívülről, felvett egy „sérültet” mentőkötél segítségével, majd átadta a mentőegységeknek. A helyi óvodások is kivonultak megnézni a mentést és vidáman integettek a helikopternek.

Kitakarított patakmeder

A patakmederben a közúti hídnál folyt a legintenzívebb munka, itt 59 fát vágtak ki és távolították el, a gyökerüket is kihúzták a mederből, amelyeknek lefolyásgátló tényezője volt. A patakmedret aztán megtisztították, majd megkotorták, a rézsűt helyreállították, amelyhez a patakot „bezsákolták”, vagyis homokzsákokkal felduzzasztották és szivattyúkkal, tömlőkkel átvezették az érintett részen a vizet, hogy jobban tudjanak dolgozni. A Magyar Közút mellett a Bükk Mentőcsoport, a hollóházi és a sátoraljaújhelyi dohánygyári, az abaújlaki-, szanticskai önkéntes tűzoltók, a Szikszó Turul Mentőcsoport, a szikszói polgárőrök, Szabolcs megyéből a Kelet-Magyarországi Speciális Mentők, míg a gépi munkával a Colas Hungária működött közre.

A patakmedret a település többi részén is megkotorták, a rézsűt megigazították gépekkel az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakmai irányítása mellett, de a Szerencsi Járási Mentőcsoport is dolgozott további fakivágásokon. Az óvoda mögött egy új hidat épített a HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet, akik a földrengéseknél alkalmazott technikával dolgoztak. Egy speciális, vízfúvós technikájú géppel pedig az átereszeket tisztították ki, amelyeket egy elöntés esetén a hordalék teljesen eltömíthetne.

Önerőből nem menne

– Nagyon kis költségvetésből gazdálkodik az önkormányzat, és azok a munkák, amelyeket most elvégeznek a gyakorlat keretében jelentős megtakarítást jelentenek a település számára – hangsúlyozta Hegedűs Szilárd, a település polgármestere. Hozzátette: a szimulált események előfordultak már Baskón és az elmúlt hónapokban is voltak vis maior eseményeik, eső esetén a patak nagyon gyors áradást tud okozni a völgykatlanban, ahol a település fekszik, és erre érdemes felkészülni.



[related-post post_id="3807454"]

[related-post post_id="3806022"]

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában