A kitüntetett professzor Miskolcon

Miskolc - Magas rangú kitüntetéssel ismerték el a Miskolci Egyetem professzorának munkáját. Interjú Illés Bélával, a Miskolci Egyetem Logisztikai Intézetének igazgatójával.

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) dísztollát vehette át február 21-én prof. dr. Illés Béla, a Miskolci Egyetem Logisztikai Intézetének igazgatója. Portálunknak elárulta, van egy nagy terve: szeretne a Miskolci Egyetem területén létrehozni egy a Fraunhofer Intézethez hasonló tervezőközpontot.

- Milyen szakmai munkákért kapta az elismerést?

- A hivatalos indoklásban az szerepelt, hogy a logisztika területén az oktatásban, a publikációkban és a szakmai közéletben játszott szerepemért. A Magyar Logisztikai Egyesület dísztollát az egész országban négyen kaptuk meg. Már több éven át publikálok a Logisztikai évkönyvben. A Miskolci Egyetem logisztikai oktatásának kiválósága miatt közvetlenül Brüsszeltől nyertünk el egy pályázatot. A Nemzeti Technológiai Szövetség gyártás és logisztikai munkacsoportjának vagyok a vezetője. A munkacsoporttal kidolgoztuk a Nemzetgazdasági Minisztérium számára az Irinyi-tervhez kötődően a gyártás és logisztikával kapcsolatos lehetőségeit, stratégiáit, és jelentős nemzetközi kapcsolataink is vannak. A kitüntetést természetesen nemcsak én kaptam, hanem az egyetem Logisztikai Intézetének minden munkatársa, hiszen jó eredményeket csak a kollégákkal együtt lehet elérni. Büszke vagyok arra is, hogy az egyetemen meg­alapítói voltunk a logisztikai mérnök alap- és mesterképzésnek, valamint a gazdász képzésben a logisztikai menedzser mesterképzésnek. Többek között azt is elismerték a díjjal. Ezenkívül a Gépipari Tudományos Egyesületben tudományos alelnök vagyok, logisztikai témájú könyveket írtunk. Ezeket a könyveket lefordították német és spanyol nyelvre, úgyhogy az általunk kidolgozott tananyagot a magyarországi egyetemeken kívül Németországban és Dél-Amerikában is oktatják.

- Úgy tudom, hogy a diploma megszerzése után az iparban kezdte a munkát. Mi hozta vissza az egyetemre, a ­kutatáshoz?

- Valóban, pályakezdőként a Diósgyőri Gépgyárban dolgoztam két évig. De akkor Cselényi József professzor visszahívott a tanszékre, ami ma már intézet, és több mint 10 évig kutatással és fejlesztéssel (k+f) foglalkoztam. Rengeteg ipari k+f munkát végeztem. Ez megkönnyítette a tudományos fokozat megszerzését, de rengeteg kapcsolatra is szert tettem Magyarországon és Németországban egyaránt. Megcsináltam a műszaki doktorit, majd a PhD-t, aztán habilitáltam, és egyetemi tanár lettem. Most már 18. éve vezetem a Logisztikai Intézetet. Tagja vagyok a logisztikát és anyagmozgatást németül oktató professzorok európai tanácsának, ami kétévente ülésezik, de gyakorlatilag a legújabb trendek szerint oktatjuk a logisztikát. Több helyen tiszteletbeli professzor vagyok: Kolozsváron, a kubai Santa Claraban, Ukrajnában. Az Ukrán Tudományos Akadémiának rendes tagja vagyok a logisztika területén. Hozzá kell tennem, hogy a nemzetközi kapcsolataim a tanszéki munkának köszönhetők, de sokat kellett dolgozni érte. A mai napig az a meggyőződésem, hogy ipari kapcsolatok és konkrét kutatások végzése nélkül az egyetemi oktatás nem lehet eredményes. Mert enélkül a kollégák sem tudnak tudományos munkát végezni és szakcikkeket írni.

- Mi a fő kutatási témája?

A logisztikának különböző ágai vannak, az oktatásban mindegyikkel foglalkoztam. Behatóbban a minőségbiztosítás kérdéseivel, a karbantartási rendszerek logisztikai problémáival. Jelenleg azonban a digitalizáció nyújtotta lehetőségek felhasználása a logisztikában a fő témám. Ez azért lényeges, mert erős német kapcsolataim vannak, több hónapig dolgoztam a Fraunhofer Intézetben fiatalabb koromban, és ez a kapcsolat mai napig megmaradt. Van is egy nagy tervem: jó lenne az egyetem területére hozni egy fraunhoferi logisztikai tervezőintézetet, ami a későbbikben egy kelet-közép-európai tervezőintézet lehetne.

- Az ipari termelésben mi a logisztika jelentősége?

- Az emberek nemigen tudják, hogy mit jelent a logisztika. De tudni kell, hogy amikor megvásárlunk egy árut, akkor annak nemcsak technológiai háttere van, hanem az alapanyagot összegyűjtik, raktározzák, osztályozzák, kezelik, a gyártás után szállítják, és ezek sok pénzbe kerülnek, sok időt igényelnek. Tehát a logisztika a vállalati versenyképesség szempontjából meghatározó. Ez a szemlélet még most sem terjedt el egészen Magyarországon. Németország ebben 10-15 évvel előrébb tart, de az örvendetes, hogy itt, a Miskolci Egyetemen a logisztika oktatását felvállaltuk. Ebben elsők voltunk az országban.

Vannak fiatal kutatóink, a korfánk jó, és várjuk a kubai hallgatókat"

- Az egyetemi oktatás hogyan változott az elmúlt évtizedekben?

Valóban változott. Az egyik fontos változás, hogy új szakok alakultak. Például a logisztikai mérnöki szak, ami alakulása óta szépen felfutott. Éves szinten az alapképzésre 60-80 hallgatót tudunk felvenni, és a mesterképzést is el tudjuk indítani 20 fővel.

Változás az is, hogy a logisztika területén igen erősek lettek az ipari kapcsolatok. Az oktatás tematikájának kialakításába bevonjuk az iparban dolgozó szakembereket, közös laborokat üzemeltetünk, melyek fejlesztéséhez és működtetéséhez az ipari partnerek is hozzájárulnak, sőt a laborokban tartott gyakorlati órák megtartásában is számítunk rájuk. Ugyanakkor mi is nyitottunk az ipari partnerek felé. A nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek lehetőséget kapnak a PhD cím megszerzésére a doktori iskolánkban.

Természetesen változás történt a tananyagban is, hiszen amit 30 évvel ezelőtt kezdtünk el oktatni, az mára elavult. Az ipari fejlesztés folyamatos tananyagfejlesztést igényel. Elsősorban azért, mert az informatika és az információs technológiák rendkívül gyorsan fejlődnek, és ezeket az új eredményeket a képzésbe be kell építeni. Ehhez nagy segítséget nyújtanak a német kapcsolatok és az Európai Unióban működő, németül beszélő ­professzorok találkozója. Ezeken mindenki elmondja, hogy melyek a legújabb, meghatározó eredmények Európában, amelyeket igyekszünk mi is megvalósítani.

- Gyakran hallani, a fiatal mérnököket a jó fizetésekkel elcsábítja az ipar. Van-e utánpótlás az egyetemi kutatás számára?

- Eddig nem panaszkodom, mert vannak fiatal kutatóink, doktoranduszhallgatóink. Akik megszeretik ezt a munkát, itt maradnak az intézetben. A fizetések ugyan nem nagyok, de mindig mondom, hogy azért fontosak az ipari munkák, mert ott az ember fejleszti a saját tudását, kapcsolatokat épít, és pénzkereseti lehetőséghez is jut. Az intézet korfája pozitív, most én vagyok a legöregebb, és az itt dolgozók 80 százaléka PhD fokozattal rendelkezik.

- A Miskolci Egyetemen egyre több külföldi hallgató tanul. A Logisztikai Intézetben is?

- A logisztika területén ­kevésbé. De a német kapcsolatainkon keresztül jelentős kubai kötődéseink vannak. Sikerült elérni, hogy a magyar kormány 10 hallgatónak Kuba számára is kiírta a ­Stipendium Hungaricum ösztöndíjat. Tehát az intézetünk várja a kubai diákokat.

- Milyen tervei vannak még a közeljövőre?

- Az egyik, amit már említettem, hogy egy fraunhoferi logisztikai tervezőintézetet szeretnék létrehozni a Miskolci Egyetem területén. Szándéknyilatkozatunk már van róla. Másik nagy tervem, hogy a közép-európai és latin-amerikai egyetemek logisztikai szakemberei kölcsönösen működjenek együtt az oktatásban és a kutatásban. Szeretnénk egy nagy Marie Curie projektet beadni, amely keretében több 100 hónapos cserék valósulhatnának meg. Ez számunkra nagy lehetőséget kínálna a tudásunk átadására. Folyamatban van egy logisztikai labor fejlesztése az intézetben. Ezzel kapcsolatban azt szeretném elérni, hogy minél több ipari partnert tudjunk bevonni úgy, hogy az ipari partnerek is érdekeltek legyenek a labor fejlesztésében és abban, hogy mit, hogyan oktatunk a hallgatóknak. Tehát az iparban dolgozó szakemberek is bekapcsolódnának az oktatásba.

- Az ön számára mi a szép a ­logisztikában?

- Az benne a szép, hogy a ­folyamatokat átláthatóvá teszi: honnan mikor, mi, hová megy. És hogy a folyamatok javíthatóak. Érdekes benne az is, hogy ha az alapanyag beérkezésétől a kész termék távozásáig mért időt 100 százaléknak vesszük, akkor abból a gyártási technológia csupán 15-20 százalék. Az időben való gyors reagálások, a vevői igények kezelése, a különféle, egyedi igényeknek való megfelelés nagyrészt mind a logisztikától függ. A logisztika mindenütt jelen van, nemcsak az iparban, hanem a szolgáltatások, az egészségügy és a különféle ellátórendszerek területén is. A logisztikai ­szakember tehát azt érzi, hogy ­mindenütt szükség van rá, ­mindenütt konkrét feladatok várják, és nem egy lezárt rendszerről van szó, hanem ­folyamatosan fejlődőről.

- Hegyi Erika -

Névjegy

Prof. Dr. Illés Béla

Született: 1954.

Tanulmányok:

1972-1977: Nehézipari Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki Kar, 1986: Dr.Tech. egyetemi doktori cím, 1998: PhD, 2006: Dr.-habil cím

Munkahelyek, foglalkozások:

1977-1979: Diósgyőri Gépgyár, ­gyártásfejlesztő

1979-1982: Nehézipari Műszaki Egyetem, tudományos segédmunkatárs

1982-1986: Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Tanszék, tudományos munkatárs,

1986-1997: egyetemi adjunktus, 1998-2007: egyetemi docens, 2001-2007: tanszékvezető egyetemi docens, 2007-től tanszékvezető egyetemi tanár, majd 2013 végétől intézetigazgató egyetemi tanár

2009-2013: Miskolci Egyetem Gépész­mérnöki és Informatikai Kar, dékán

Kitüntetések, elismerések:

A Kassai Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának ezüstérme, 2002.

Gépipari Tudományos Egyesület Műszaki Irodalmi Díj, 2004.

Köztársasági Érdemrend Lovag­keresztje 2011.

Eötvös József Díj 2012.

Szent Kristóf Díj 2012.

A Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) dísztolla 2018.

Szabadidő: sport (atlétika, úszás), zenehallgatás