Helyi közélet

2018.01.21. 15:14

Akadálymentesítenek Miskolcon, ha előre jelzik, hogy szükséges

Miskolc - „Amikor a két ember próbált leemelni, azt hittem, ott kapnak infarktust.”

Miskolc - „Amikor a két ember próbált leemelni, azt hittem, ott kapnak infarktust.”

„Bejelenteni az utazást? Már a pályaudvarra sem egyszerű kijutni kerekesszékkel” – reagált Sasvári Gyula, a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületének tagja, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy a MÁV-nál 48 órával korábban be kell jelenteni, ha egy kerekesszékes vonattal utazna.

A vasúti szolgáltató előírása szerint azért szükséges a két nappal korábbi jelzés, mert akkor tudják biztosítani az emelőt, illetve a személyzetet. A MÁV-nál tehát valahogy így történik az akadálymentesítés, az érintettek szerint azonban ez egyáltalán nem nevezhető annak. Az akadálymentesítés ugyanis csak abban az esetben valósul meg, ha bármilyen fogyatékkal élő önmaga – azaz segítség nélkül – képes lenne igénybe venni a szolgáltatást. Ez a vonattal való utazás kapcsán nem valósul meg, a mozgássérültek szerint helyzetük kiszolgáltatott.

Már csak azért is, mert a 48 órával korábbi bejelentés nem csupán annyiból áll, hogy jelzik az időpontot és a helyszínt, a legtöbb esetben a diszpécser alkudozni kezd velük, ne akkor utazzanak, ne azzal, amivel szeretnének. Az alkudozás oka pedig az, hogy a kisebb településeken nincs emelő, sőt a nagyobb városokban sem mindenhol biztosított, éppen ezért, onnan és oda nem utazhat a mozgássérült. Előfordult már, hogy két vasúti dolgozó segítette le a kerekesszékes utast. Mindezt Tóth Zoltán, a Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesületének másik tagja mesélte, aki fél évvel ezelőttig heti rendszerességgel vette igénybe a MÁV szolgáltatását. „Amikor a két ember próbált leemelni, azt hittem, ott kapnak infarktust” – fogalmazott Zoltán.

„Arra is volt példa, hogy hiába jeleztem idejében utazási szándékomat a diszpécserközpontnál, a pályaudvaron nem tudtak róla – folytatta. – Éppen ezért az évek során rájöttem, hogy is kell ezt igazából intéznem, ma már az ügyeletesnél jelzem, ha utazni szeretnék. Sokat estem, borultam, mire eljutottam a biztonságos utazásig.”

Rákészülést igényel

Persze a biztonságos utazás pontos útitervet, rákészülést igényel. Az állomásokat, átszállásokat pontosan meg kell tervezni, de ha abból egy is „borul”, akkor csúszik az egész terv. Egy példa: a MÁV félórával számolja az átszállásokat, kerekesszékkel azonban a metróba sem egyszerű lejutni, van, ahol lehetetlen is, így ez az idő mindenképp kevés, hogy egyik pályaudvarról eljussanak a másikig. Arról nem beszélve, hogy a vonaton is – jobb esetben – csak a fel- és leszállás megoldott, a mosdót már nem tudják használni a mozgássérültek. „Bátorság kell ahhoz is, hogy egyik vagonból eljussunk a másikba” – tette hozzá Zoltán.

Már ez is elég lenne, de a pályaudvarig sem egyszerű az út – vette át a szót Sasvári Gyula. – A Tiszai pályaudvar villamosmegállójában például csak egy helyen van rámpa, az is a másik oldalon. Ha fel akarunk szállni, a sofőrnek kell integetnünk. Ráadásul a járdák sem akadálymentesítettek, így kerülőt kell tennünk, hogy eljussunk a pályaudvarig. Gondoljunk bele, ez esőben mit jelent…

Fotó: Vajda János

Gyula és Zoltán azt is elmesélték, Nyugat-Európában egészen másképp működik az akadálymentesítés. A németországi pályaudvaron csak elgurul a kerekesszékes a vonatig, azon van egy gomb, amit meg kell nyomnia, ez kinyitja az ajtót, és egyben jelzi a vezetőnek, hogy kerekesszékkel akar valaki felszállni. A mozdonyvezető így tudja figyelni, mikor indulhat.

„Székesfehérvár és a budapesti Kelenföldi pályaudvar vonalán megoldott az akadálymentesített járat, kisebb-nagyobb hibákkal, de használható. Igaz, van olyan állomás, Érdnél, ahol nem lehet leszállnia a mozgássérültnek” – sorolta Zoltán.

Mindent megtesznek

„A vasúttársaság anyagi lehetőségeihez mérten mindent megtesz a mozgáskorlátozottak közlekedésének segítése érdekében, az akadálymentesítés feltételeinek megteremtésére akadálymentesítési stratégiát dolgozott ki – válaszolta érdeklődésünkre a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága. – A hatályos jogszabályoknak megfelelően minden beruházás, felújítás, korszerűsítés esetében figyelembe veszi az akadálymentesítéssel kapcsolatos hazai és európai uniós műszaki előírásokat, szabványokat.”

Azt is megtudtuk, az előzetes bejelentés nélkül jelentkező mozgáskorlátozott utast a lehetőségek figyelembevételével elszállítják, amennyiben operatív intézkedéssel biztosíthatóak az utazáshoz szükséges feltételek, azaz a ki- és beszállítás, valamint megfelelő jármű.

– A bejelentések alkalmával a MÁV-START megvizsgálja, hogy a szolgáltatáshoz szükséges feltételek adottak-e – írták. – Azaz az időpont, vonat, állomás tekintetében van-e valamilyen korlátozás, kizáró tényező, az állomáson van-e állomási emelőberendezés (az ország 33 állomásán található ilyen eszköz), a vonat szerelvényében rendelkezésre áll-e a kerekesszék szállítására alkalmas jármű, a kiinduló állomáson, az átszálló állomásokon és a célállomáson az infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak-e.

A kommunikációs igazgatóság tájékoztatása szerint a Tiszai állomáson két mobil emelőberendezés van: egyik az „A” peronon, a másik a „D” peronon, ahonnan az IC vonatok elérhetők. Személy-, sebesvonat igénybevétele esetén megoldható a mobil emelők többi peronokon történő használata is. Hozzátették: az első vágány akadálymentesen megközelíthető, amennyiben nem innen indul a mozgáskorlátozott utas vonata, akkor a vágányokkal egy szintben lévő átjárón keresztül, a vasúti ügyeletes segítségével, átjuthat a megfelelő vágányhoz.

A mozgáskorlátozottak utazási lehetőségeiről, az igénybejelentésről a MÁV honlapján van tájékoztatás.


Nincs ok az ünneplésre

Az Esélyegyenlőségi Törvény 1998-ban lépett életbe, azaz az idén 20 éves. De nincs ok az ünneplésre, hiszen az akadálymentesítés mai napig nem megoldott hazánkban. Braun János, az egyesület tagja lapunknak elmondta, az erre vonatkozó törvényből hiányzik a szankció. Azaz, ha nem történik meg valahol az akadálymentesítés, nem lehet senkit felelősségre vonni. Alapvető emberi jog lenne, hogy a fogyatékkal élők is tudjanak közlekedni, ügyet intézni, de ez még kezdetleges állapotban van hazánkban – fogalmazott.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában