Megállapodást írtak alá az agrárszakképzésért

Miskolc - Sokat várnak a partnerségi keretmegállapodástól megyénkben.

A Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara májusi partnerségi keretmegállapodása nyomán további együttműködési megállapodásokat írtak alá kedden az agrárgazdaság Borsod-Abaúj-­Zemplén megyei fejlesztéséért.

Amikor 50–100 milliós gépekkel dolgoznak a földeken­­­, az felelősség." Dr. Szinay Attila

Szorosabb kapcsolat– Jelenleg intézményünkben 260-an tanulnak, csak és kizárólag agrárképzések folynak nálunk. Élelmiszeriparban pékképzésünk, húsiparitermékgyártó-, édesiparitermékgyártó- és csontozómunkás-képzésünk is van – nyilatkozta Tóth Lászlóné, a Debreczeni Márton Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója, aki az egyik aláíró volt a tizenötből kedden.

– Ugyanakkor a mezőgazdasági szakmacsoportban dísznövénykertész, virágkötő és virágkereskedő, kertész és mezőgazdasági gépész szakma is tanulható nálunk.

Arra a kérdésre, hogy mit várnak a megállapodástól, az igazgató asszony azt felelte, hogy iskolájuk régen foglalkozik duális képzéssel, tanulóik nagyüzemekben folytatják a gyakorlati tudnivalók elsajátítását.

– Azt remélem, hogy újabb képzőhelyek csatlakoznak és szorosabbá válik ezen képzőhelyekkel a kapcsolatunk, hiszen náluk jó helyen vannak a gyerekek, korszerű gépekkel, jó körülmények között folyhat a képzés, és tapasztalt szakemberek segíthetik őket – mondta Tóth Lászlóné.

Dr. Szinay Attila, a Földművelésügyi Minisztérium jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a megállapodással a minisztérium és a kamara között létrejött nagy megállapodás megyei kereteit pontosítják.

– Ez nem más, minthogy azok az agrárszakképző intézmények, amik a megyében működnek, partnerségi együttműködési szerződést kötnek azokkal a gazdálkodókkal, akik fogadják a diákokat – fogalmazott dr. Szinay Attila. – Ez azt jelenti praktikusan, hogy remélhetőleg jó elméleti képzés után a diákok az itt megjelent gazdálkodóknál gyakorlati képzést is kapnak – ezt hívjuk duális rendszernek –, ami mind a két fél számára előnyös.

Egyrészt a diákok 1–2 éves szakmai gyakorlattal lépnek ki a munkaerőpiacra, a gazdálkodóknak pedig amellett, hogy a tanulói szerződésből származó anyagi terhet az állam magára vállalja, azért jó, mert potenciális munkavállalóikkal találkoznak az egyébként munkaerő-hiányos területen.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy nem minden gazdálkodó szervezet alkalmas arra jelenleg, hogy fogadja a diákokat, hiszen az egykori TSZ-ek megszűntével keletkezett egy nagy űr, másrészt, akikkel most szerződést kötöttek, emberileg is alkalmasak arra, hogy a diákokkal foglalkozzanak.

– Amikor 50–100 milliós gépekkel dolgoznak a földeken, az felelősség, és odafigyelést igényel – tette hozzá dr. Szinay Attila.

Célok

Az együttműködés célja, hogy a gyakorlatorientált iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli középfokú agrárszakképzés megerősítésével növelje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő agrár- és élelmiszer-gazdasági tevékenységet folytató gazdasági szervezetek versenyképességét.

A keretmegállapodás erősíti a tárca és a NAK között a munkát, s ezáltal hatékonyabbá és gyakorlatorientáltabbá válhat a szakképzés.

EU-s források jöhetnek

Török Dezső, a Borsod-Abaúj-­Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke megnyitójában kijelentette: mára a bányákat bezárták, a kohászat megszűnt, a gépipar ugyan megmaradt, de csak a szerszámgyártó részlege, ami jól prosperál Miskolcon. „Az elkövetkezendő időszakban jelentős EU-s források érkeznek majd Magyarországra, amelyek az agráriumban tevékenykedőket fogják gyarapítani.”

Tarr Zoltán László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatója azt emelte ki, hogy ez az együttműködési modell lehetőséget teremt arra, hogy a beiskolázások javuljanak.

- Juhász-Léhi István -