Három hétig Milánóban dolgoztak a Bláthy diákjai

Miskolc - Sok munkahelyre vissza­várják a diákokat az érettségi után.

Az Európai Unió Erasmus+ programja keretében a Miskolci Szakképzési Centrum Bláthy Ottó Villamos­ipari Szakgimnáziumának huszonnégy tanulója három hetes szakmai gyakorlaton vehetett rész Olaszországban, Milánóban.

Teljes mértékben működött a csapatmunka." Nyilas Viktor

Amit kaptak

A pályázat biztosította a tanulók és három kísérő tanár számára a kiutazás, az ott tartózkodás – a napi háromszori étkezés – és a kulturális programok költségeit is. A diákok az iskola két szakképzési területén, az informatika illetve a villamosipar és elektronika szakirányon teljesíthették a szakmai gyakorlat követelményeit. A külföldi munkavégzés során sok tapasztalatot szerezhettek a tanulók, ráadásul a szakmai gyakorlatot Europass igazolvánnyal ismerik el, ami a tanulók további munkavállalása vagy továbbtanulása során egyaránt hasznos lehet.

A tanár szemszögéből

– Nem az a célunk, hogy külföldi munkavállalásra biztassuk a gyerekeket, hanem az, hogy megismerkedjenek egy másik uniós ország munkamoráljával, kultúrájával és mentalitásával. Voltunk már Németországban, Finnországban és Svédországban is az iskolával – informálta lapunkat Velenyákné Vanta Anna angol szakos tanárnő. – A munkahelyeken valódi, kihívást jelentő feladatokat kaptak, ezért joggal lehetnek büszkék magukra – tette hozzá.

Körülmények

A három hét alatt mindannyian egy nagyon igényes Students Hostelben kaptak szállást, ami közvetlenül a metró mellett volt, közel a belvároshoz, ezért a közlekedés senkinek sem okozott gondot. Mivel kaptak bérletet is a három hétre, az önálló programok esetében sem kellett utazásra költeni.

Sokkal nyitottabbak és közvetlenebbek az emberek." Kónya Tamás

Kultúrprogramok

Természetesen folyamatosan gyakorolhatták az idegen nyelvet is, hiszen a cégeknél csak angol nyelven tudtak kommunikálni. Bebarangolhatták Milánót, közös programjaikon ellátogathattak a Milánói Dómba, a Sforza-kastélyba csakúgy mint a Leonardo da Vinci Nemzeti Természettudományi és Műszaki Múzeumba, és ami talán a legérdekesebb volt a fiúk számára, a San Siro Stadionba. Még egy Red Hot Chili Peppers koncerten is részt vettek, igaz elég rendhagyó módon. A belépő ugyan drága volt, de a szemfüles diákok találtak egy közeli háztetőt, ami felért egy VIP-páhollyal, így az ott lakókkal bulizták végig az estét.

Diákszemmel

– A megérkezésünk után Milánóban osztották ki mindenkinek a munkát, jellemzően 2-4 ember került egyazon munkahelyre – mesélte Kónya Tamás. – Az egyik osztálytársammal egy kamionos szoftvereket fejlesztő céghez kerültünk és távmunkában kellett dolgoznunk. Maradhattunk tehát a Hostelben, de – azon kívül, hogy folyamatos online kapcsolatban voltunk – hetente egyszer érkezett hozzánk a mentorunk, akivel előbb átbeszéltük a munkát, utána pedig mesélt a cégről. Sokkal nyitottabbak és közvetlenebbek ott az emberek, tetszik a „carpe diem” felfogás és a családias munkamorál, ezért pár évig biztosan szívesen dolgoznék kint, ha lenne rá lehetőség. A családomon kívül a hazai koszt hiányzott csak nagyon.

– Milánótól huszonöt kilométerre, egy Sarogno nevű kisvárosban egy olyan cégnél dolgoztunk, ahol mobiltelefonos szoftvereket kellett fejleszteni felhasználók részére – mondta Nyilas Viktor. – Nagyon más világba csöppentünk, a munkahelyen mindenki nyugodt és életvidám volt, mosolyogtak és teljes mértékben működött a csapatmunka. Velünk is segítőkészek voltak, ha elakadtunk valamiért, akkor a felettesünk, Davide, nem tolt le minket vagy oldotta meg helyettünk a feladatot, hanem a kérdéseivel rávezetett minket arra, milyen irányban haladjunk tovább. Ráadásul az értékelésünkbe is azt írták, hogy jobban teljesítettünk, mint bármely eddigi csoport, aki a program keretein belül hozzájuk került. Éppen ezért, bár nagyon családcentrikus vagyok, biztosan kimennék dolgozni, ha lenne rá lehetőség.

- Novák Krisztina -